Meghalt Kertész Ákos

A Kanadába emigrált Kossuth-díjas író 90 éves volt.

Kilencvenéves korában elhunyt Kertész Ákos író, értesült a Magyar Hang. Kertész 1932. július 18-án, Budapesten született zsidó családba. A holokausztot gyerekként élte túl, amire később így emlékezett:

„nem a hóhérok kegyéből, hanem a saját szerencsémnek köszönhetően úsztam meg tizenkét évesen.”

Később már polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott.

Kertész Ákos

Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer. Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét.

Kertész kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve, amelyet tucatnyi nyelvre fordították le, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle, és ma is egyetemi előadások, szemináriumok kötelező olvasmánya, írja a Magyar Hang.

A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet.

Kertész Ákos: Izrael sajátos államisága – Kibic Magazin

“Az a vád, hogy a zsidó imperialisták elfoglalták Palesztinát, melyhez már kétezer éve semmi közük, egyszerűen nem igaz.” – Kertész Ákos véleménycikkét ajánljuk az ujkelet.live-ról. A szovjet külpolitika is támogatta Izrael állam létrejöttét, amíg remélhető volt, hogy Izraelből is „népi demokrácia” lesz, és szovjet hídfő a közel-keleten.

A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért.

„Magyarországi születésű askenázi zsidó vagyok, mindig is az voltam – bár gyerekként nem tudtam róla. Mit kaptam Magyarországtól? Egy csodálatos anyanyelvet. Egy páratlan irodalmat, főleg verskultúrát. Mindent, amit a magyar iskolákban tizenkét éven át tanulni lehetett. Én szerettem ezt az országot, vállalni akartam hazámként a Balsorssal együtt. Még asszimilálódni is akartam, ez szerencsére nem sikerült”

– mondta egy interjúban.

Kertész számos díjat, kitüntetést vehetett át pályája során. A József Attila-díjat megkapta 1972-ben és 1974-ben is, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben ítélték neki oda. Később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp