A munka mindent legyőz – A 100 éve elhunyt Weiss Manfrédra emlékeztek

A nagyiparos Salgótarjáni utcai zsidó temetőben lévő, 2005 óta védett síremléke az évfordulóra csaknem egymillió forintból újult meg.

Halálának 100. évfordulója alkalmából Weiss Manfréd egykori gyárosra, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítójára emlékeztek megújult síremlékénél a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben csütörtökön.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, volt csepeli polgármester a Weiss Manfrédról szóló emlékbeszédében kiemelte: a 19-20. század fordulójának meghatározó iparmágnása, gyártulajdonosa nemcsak gazdasági sikereivel, de humánus gondolkodásával, munkásai iránt tanúsított felelős, empatikus hozzáállásával, megszámlálhatatlan jótékony tevékenységével már életében példaképpé vált.

Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy Weiss Manfrédnak köszönhetően jelentős kulturális és szociális fejlesztések zajlottak Csepelen. Ferenc József 1896-ban nemesi címet adományozott Weiss Manfrédnak – ettől kezdve viselhette a csepeli előnevet –, majd 1918-ban bárói címet kapott – tette hozzá a kormánybiztos.

Weiss Manfréd azok közül a példaképek közül való, akik életművükkel az elhivatottság, a hit és a kitartás erejére emlékeztetnek bennünket a 21. század kihívásai közepette is – fogalmazott Németh Szilárd.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója beszédében elmondta, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben – hasonlóan a szomszédos Fiumei úti sírkerthez – sok-sok követendő példaképet találhat magának a látogató. A főigazgató felidézte, hogy Weiss Manfréd a konzervgyártás meghonosítójaként nemcsak korának volt meghatározó alakja, de öröksége halálát követően is befolyással volt történelemre.

Móczáz Gábor kiemelte, Németh Szilárd állhatatosságának köszönhetően került bele a Nemzeti Sírkert idei felújítási tervébe a most 100 éve elhunyt Weiss Manfréd 2005 óta védett síremléke, amely az évfordulóra csaknem egymillió forintból újult meg.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető nemcsak építészeti örökségként kiemelkedő, hanem az itt nyugvó személyek miatt is figyelemre méltó: Weiss Manfréd mellett itt nyugszanak a dualizmus gazdaságilag legbefolyásosabb magyar családjai, akiknek vagyona és tehetsége nélkül ma Magyarország egészen biztosan más lenne – tette hozzá a főigazgató.

Szilágyi Nóra, a Cedek EMIH Izraelita Szeretetszolgálat (amely éppen Weiss Manfrédról nevezte el a népkonyháját) vezetője egy korabeli mondást idézett, miszerint „nincs a világon olyan háború, ahol legalább az egyik fél ne Weiss-féle lőszert használna”, ez is jelzi azt a nagyságot, amivel a Weiss-gyár bírt – tette hozzá.

A háborús időkben Weiss Manfréd többek között létrehozta és támogatta a Katonai Tüdőbeteg Szanatóriumot, de a Vöröskereszt munkáját is nagy összegekkel segítette. Weiss Manfréd a munkájának élt, a jelmondata is ez volt: „a munka mindent legyőz”. Sokan idézik másik mondatát is, miszerint „a tőke kötelezettségekkel jár” – összegzett a szeretetszolgálat vezetője.

Weiss Manfréd 1922. december 25-én, 65 évesen hunyt el.