Genetikailag sokszínűbbek voltak az askenázi zsidók a középkorban

Egy genetikai kutatásban a középkorban élt németországi zsidók DNS-ét elemezték.

Egy nemzetközi kutatócsoport fogakból származó DNS-t vizsgálva tekintett bele a németországi Erfurtban egykor virágzó középkori askenázi zsidó közösség életébe. A Cell című folyóiratban közölt eredmények azt mutatják, hogy az erfurti zsidó közösség genetikailag sokszínűbb volt, mint a mai askenázi zsidók.

A törököktől származnak az askenázi zsidók? – Kibic Magazin

Egy néhány évvel ezelőtti DNS kutatás szerint a perzsa zsidók térítették a törököket a zsidó vallásra, és ebből a népcsoportból származik a mai zsidó populáció jelentős része. Egy izgalmas kutatás szerint a legtöbb askenázi zsidó a törököktől származik. Legalábbis ezt mutatta ki egy néhány évvel ezelőtti vizsgálat, amelynek során a genetikát és a komputer modellezést hívták segítségül.

A mai zsidók mintegy felét askenázi zsidóként azonosítják, ami azt jelenti, hogy Közép- vagy Kelet-Európában élő zsidóktól származnak. A kifejezést eredetileg a 10. században Németországban, a Rajna-vidéken letelepedett zsidók egy különálló kulturális csoportjának meghatározására használták. A sok spekuláció ellenére számos hiányosság van eredetük és a második évezred során bekövetkezett demográfiai változások megértésében.

„Ma, ha összehasonlítjuk az Egyesült Államokban és Izraelben az askenázi zsidókat, genetikailag nagyon hasonlóak, szinte ugyanannak a népességnek tűnnek, függetlenül attól, hogy hol élnek”

– mondta a tanulmány társszerzője, Shai Carmi genetikus, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora. A mai genetikai hasonlósággal ellentétben azonban kiderült, hogy 600 évvel ezelőtt ez a közösség lényegesen sokszínűbb volt.

A középkori Erfurtból származó 33 askenázi zsidó DNS-ét vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a közösséget két csoportra lehet osztani. Az egyik inkább a közel-keleti népességből származó egyénekhez, a másik pedig az európai népességhez köthető, beleértve valószínűleg a keletről Erfurtba bevándoroltakat is. Az eredmények arra utalnak, hogy a középkori Erfurtban legalább két, genetikailag különböző csoport létezett. Ez a genetikai változatosság azonban a modern askenázi zsidóknál már nem létezik.

A zsidók génjeiben lehet a hosszú élet titka – Kibic Magazin

Egy izraeli kutató a hosszú élet titkát az askenázi zsidók és leszármazottaik génjeiben keresi, szerinte ugyanis a környezeti tényezőkön kívül a genetikának is jelentős szerepe lehet az átlagosnál magasabb élettartam elérésében. Lehetséges, hogy a jövőben a 120 év egy mindenki számára elérhető életkorrá válik.

Az erfurti középkori zsidó közösség a 11. és a 15. század között létezett, egy 1349-es mészárlást követő rövid szünetet leszámítva. Egy időben nagyon virágzó közösség volt, Németország egyik legnagyobbja. A zsidók 1454-es kiűzését követően a zsidó temetőre egy magtárat építettek. 2013-ban pedig a város engedélyezte, hogy parkolóvá alakítsák át a területet. Ehhez azonban további építkezésekre és régészeti mentőfeltárásra volt szükség.

„A célunk az volt, hogy az askenázi zsidóság korai történelmével kapcsolatos ismereteinkben meglévő hiányosságokat az ősi DNS-adatok segítségével pótoljuk”

– magyarázta Carmi. Míg az ősi DNS-adatok hatékony eszközt jelentenek a történelmi demográfiai következtetések levonásához, ősi zsidó DNS-adatokhoz nehéz hozzájutni, mivel a zsidó vallási törvények a legtöbb esetben tiltják a halottak háborgatását.

A helyi németországi zsidó közösség jóváhagyásának köszönhetően a kutatócsoport levált fogakat gyűjthetett a 14. századi erfurti zsidó temetőben talált maradványokból, ahol a régészeti mentő ásatásokat végezték.

A kutatók azt is felfedezték, hogy az alapítói esemény (amikor egy nagy létszámú populációból kiválik egy kisebb csoport és új népességet alapít), amely hatására ma minden askenázi zsidó egy kis populáció leszármazottja, a 14. század előtt történt. A mitokondriális DNS-t, az anyától örökölt genetikai anyagot elemezve például arra jöttek rá, hogy az erfurtiak egyharmada, akiktől mintát vettek, osztozik egy bizonyos szekvencián. Az eredmények arra utalnak, hogy a korai askenázi zsidó népesség olyan kicsi volt, hogy a vizsgálat alanyait képező erfurtiak egyharmada egyetlen nőtől származott anyai ágon.

Az európai zsidók távoli rokonságban állnak egymással – Kibic Magazin

Amikor egy európai zsidó találkozik egy másik európai zsidóval, akkor elég valószínű, hogy ők ketten rokonok lesznek, még ha távoliak is. Egy új tanulmány szerint ugyanis az askenázi zsidók harmincad-unokatestvéri rokonságban állnak egymással. A nemzetközi kutatócsoport által készített tanulmány ugyanis azt feltételezi, hogy az egész közép- és kelet-európai (askenázi) zsidó népesség nagyjából 350 embertől származik, akik 6-800 éve éltek.

Az erfurti mintákban legalább nyolc olyan betegséget okozó genetikai mutációt is azonosítottak, amely a mai askenázi zsidóknál gyakori, de más populációkban ritka – ez az askenázi zsidó alapítói esemény jellemzője.

„A zsidók Európában vallási kisebbségnek számítottak, amely társadalmilag elkülönült, és időszakos üldöztetésnek voltak kitéve” – ismertette David Reich, a tanulmány egy másik társszerzője a Harvard Egyetemről. Bár az antiszemita erőszak 1349-ben gyakorlatilag kiirtotta Erfurt zsidó közösségét, a zsidók öt évvel később visszatértek, és Németország egyik legnagyobb zsidó közösségévé váltak. „Munkánk közvetlen betekintést nyújt ennek a közösségnek a szerkezetébe.”

A kutatócsoport úgy véli, hogy a mostani tanulmány segít megteremteni a zsidók DNS vizsgálatának etikai alapjait. Számos kérdés ugyanis továbbra is megválaszolatlan maradt, például az, hogy a középkori askenázi zsidó közösségek hogyan differenciálódtak genetikailag, hogyan viszonyultak a korai askenázi zsidók a szefárd zsidókhoz, valamint hogyan viszonyulnak a modern zsidók az ókori Júdeából származókhoz.

Amit a zsidók genetikájáról tudni kell – Kibic Magazin

A különféle genetikai vizsgálatok nagyban hozzájárulnak a zsidóság múltjának feltárásához, ráadásul még a súlyos öröklődő betegségek kiszűrésében is segítenek. Az askenázi zsidók fele nagy valószínűséggel hordoz valamilyen genetikai betegséget, de egy részük legalább anélkül fogyaszthat alkoholt, hogy függővé válna. Zsidó gének természetesen nem léteznek, az emberek genetikai állománya 99,9 százalékban azonos, és nincs olyan gén, amelyet kizárólag csak a zsidók hordoznának.

Bár ez az eddigi legnagyobb középkori zsidó DNS-vizsgálat, csupán egyetlen temetőre és egy időszakra korlátozódik. Ennek ellenére sikerült eddig ismeretlen genetikai alcsoportokat kimutatni a középkori askenázi zsidók körében. A kutatók remélik, hogy tanulmányuk megnyitja az utat más helyszínekről származó minták jövőbeni elemzése előtt, beleértve az ókorból származó mintákat is, hogy folytathassák a zsidó történelem összefüggéseinek feltárását.

„Ez a tanulmány egyúttal mintát ad arra, hogy a modern és a középkori DNS-adatok együttes elemzése hogyan világíthat rá a múltra”

– zárta gondolatait Reich. „Az ehhez hasonló tanulmányok nemcsak a zsidó történelem, hanem bármely népesség történetének megértéséhez nagy ígéretet hordoznak.” (Phys.org)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp