Befogadóbbak a magyar zsidó közösségi vezetők és szakemberek, mint a nyugati vagy akár a keleti régióban. Ugyanakkor egyre súlyosbodó problémának érzik a közösségen belüli megosztottságot, és tartanak a megújulás hiányától az Európai Zsidó Közösségi Vezető Felmérés 2021 magyarországi eredményei szerint.
Megosztottság és más kihívások
A kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a magyarországi közösségi vezetők a többi országhoz képest mennyire kiemelkedő problémának látják itthon az egyes irányzatok közötti feszültséget, a közösségen belüli konfliktusokat és a széthúzást.
A magyar válaszadók közel kétharmada, 61% úgy gondolta, hogy nagyon komoly feszültségek vannak jelen a közösségben
– míg a többi országban csak 19% válaszolt hasonlóan. Ráadásul a korábbi évek eredményeit figyelembe véve az rajzolódik ki, hogy a probléma egyre jelentősebbé válik – 2015-ben csak a válaszadók 21%-a gondolta úgy, hogy nagyon komoly feszültségek vannak, míg 2018-ban 44%, 2021-ben pedig már 61%. A válaszadók szinte egyöntetűen, nemtől, életkortól, irányzattól és a közösségben betöltött szerepüktől függetlenül ezt olyan fenyegetésnek tekintik, amelyre a következő években választ kell adni.
Hasonlóan fontos prioritások a jövőre nézve (sorrendben az egyes számútól haladva)
a zsidó oktatás erősítése (1.),
a még nem kapcsolódó, új tagok elérése (3.),
a fiatal vezetők bevonása a döntéshozatalba (4.),
valamint a közösség nehéz helyzetű tagjainak segítése (5.).
Ami a közösséget fenyegető legnagyobb veszélyeket illeti, a közösségi vezetők elsősorban belső problémáktól tartanak: széthúzástól, a hatékony vezetés és megújulás hiányától, illetve attól, hogy a zsidók elidegenednek a közösségi élettől, és egyre kevésbé vonódnak be a közösség ügyeibe.
Befogadás és sokszínűség
A felmérésben számos kérdés vonatkozott arra, kit kellene befogadniuk a közösségeknek, hogyan kellene gondolkodni a vegyesházasság kérdéséről. Az eredményekből az rajzolódik ki, hogy
a magyarországi közösségi vezetők és szakamberek – különösen Nyugat-Európához, de a keleti régióhoz képest is – befogadóak, és értéknek tekintik a sokszínűséget.
A kutatásban részt vevő közösségi vezetők nyitottan gondolkodnak arról, hogy ki tekinthető zsidónak: 78-78%-uk úgy gondolja, lehessen a közösség tagja, akinek az édesapja, vagy legalább egy nagyszülője zsidó; felük (50%) a származási-vallási meghatározáson túl úgy gondolja, hogy bárki lehessen a közösség tagja, aki magát zsidónak tartja.
Túlnyomó többségük (90%) szívesen látja a közösségben a vegyes vallású házaspárokat is, és fontosnak tartja a közösség kontinuitása szempontjából ezeknek a pároknak a bevonását.
A közösségi vezetők közel fele, 45% még azt is támogatná, hogy a vegyes vallású párok a közösségében esküvőt tarthassanak.
Koronavírus-járvány és a szervezetek vezetése
A kutatás felmérte azt is, hogyan hatott az európai zsidó közösségi szervezetekre a koronavírus-járvány. Úgy tűnik, a magyar közösségek a kihívások ellenére jól teljesítettek: bár a válaszadók kétharmada jelezte, hogy szervezetük a járvány következtében szenvedett pénzügyi veszteséget, a nehézségeket a többség kezelhetőnek tartja, és stabilnak ítéli pénzügyi helyzetét. A kitöltők 76%-a úgy gondolja, hogy közösségi szervezete sikerrel helyezett át programokat és szolgáltatásokat az online világba, 74% jelezte, hogy a megváltozott igényekre reagálva új közösségi programot indítottak, és
jó hír, hogy 45% szerint korlátozottan, 32% szerint pedig jelentős mértékben sikerült a koronavírus-járvány során olyanokat is bevonzani, akiket egyébként addig nem.
Abban sajnos már kevésbé sikeresek a magyarországi zsidó közösségi szervezetek, hogy érvényesüljön a gender-egyensúly, valamint az életkori sokszínűség a vezetők és a döntéshozók körében. A válaszadók 46 %-a nyilatkozott úgy, hogy a szervezeténél nem éri el az 50%-ot a női vezetők aránya. Ami az életkort illeti, a szervezetek közel felében a 40 éven aluliak aránya a 10%-ot sem éri el.
Mind a nők helyzetének kérdése a közösségen belül, mind pedig a generációk közötti kontinuitás olyan ügyek, melyek a közösségi közbeszédben több teret érdemelnének. Utóbbi téma, többek között, azért is kulcsfontosságú, hiszen a válaszadók épp a fiatalok bevonását jelölték meg az egyik legfontosabb közösségi prioritásként.
Végül a kérdőív kiemelten foglalkozott a közösségeket fenyegető veszélyek, a biztonság és az elvándorlás kérdésével, és e tekintetben hatalmas a különbség Nyugat-, illetve Kelet-Európa között. Míg a nyugati válaszadók jelentős problémának látják az antiszemitizmust és a terrorizmust, addig a magyarországi közösségi vezetők nem említették az antiszemitizmus problémáját a legnagyobb közösségi veszélyek között, és nem tartják kiemelt prioritásnak a következő években az antiszemitizmus elleni küzdelmet.
A hazai közösségi vezetők 98%-a biztonságban érzi magát a városában zsidóként,
és bár 46% úgy látja, a következő 5-10 évben az antiszemitizmus problémája növekedni fog, ugyanennyien inkább úgy vélekednek, hogy a helyzet nem változik majd jelentősen a mostanihoz képest. Ennek megfelelően a magyarországi közösségi vezetők többsége (72%) nem gondolkodik az elvándorláson azért, mert itthon zsidóként fenyegetve érezné magát.
A válaszadók több mint két harmada (69%) optimista Európa jövőjével kapcsolatban is, és úgy gondolja, pozitív és élő a zsidóság jövője a kontinensen.
A részletes eredményekért érdemes elolvasni a teljes tanulmányt, amely jó kiindulási alapként szolgálhat ahhoz, hogy párbeszéd indulhasson közösségi vezetők, szakemberek, önkéntesek és aktivisták között a közösséget leginkább érintő ügyekről és az elkövetkező évek közösségi kihívásairól.
A kutatás magyarországi összefoglalója a mozaikhub.hu weboldalon érhető el.
A kutatásról
Hogyan látják Európa közösségi vezetői a zsidóság helyzetét? Mik a legfontosabb közösségi prioritások, és a legnagyobb fenyegetések, amelyekre választ kell adni? Hogyan érintette a közösségeket a koronavírus-járvány? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az Európai Zsidó Közösségi Vezető Felmérés, amelyet 2021-ben immár ötödik alkalommal készített el 31 országban a JDC. A magyarországi eredményeket a Mozaik Zsidó Közösségi Hub egy most megjelent tanulmányban ismertette.
Nemzetközi és hazai szinten is rendszeresen készülnek felmérések a zsidóság társadalmi helyzetéről. Az Európai Zsidó Közösségi Vezető Felmérés (Survey of European Jewish Communiy Leaders and Professionals), melyet a JDC háromévente szervez meg, azért különleges, mert nem az egyéneket, hanem a közösségeket helyezi a fókuszba, és azt vizsgálja, hogyan látják az egyes közösségi vezetők – rabbik, szakemberek, önkéntesek, aktivisták – saját közösségük helyzetét. A felmérés segítségével képet kaphatunk a közösség döntéshozóinak, véleményformálóinak meglátásairól, megérthetjük Európa zsidó közösségeinek prioritásait, erősségeit és kihívásait. A JDC Mozaik Zsidó Közösségi Hub egy most megjelent tanulmányban mutatja be, hogyan látták 2021-ben közösségük helyzetét a kutatás magyarországi résztvevői. A felmérés nem reprezentatív, 43 magyarországi közösségi vezető válaszain alapul, akik meghívásos alapon vettek részt a kutatásban.
A cikk a JDC Mozaik Zsidó Közösségi Hub kutatási beszámolója nyomán készült.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
