A neológ rabbi hitéből és neveltetéséből eredően kedves

Schweitzer Józsefben nem volt zsidó gőg, csak érdeklődés és figyelem, írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a főrabbi 100 éves születésnapjára. Schweitzer József mélyen és lényegileg értette a többségi, keresztény társadalmat. Képek a 100 éve született főrabbi életéből a múzeum válogatásában.

Egy neológ rabbi jó, ha olyan világból jön, ahol még megtanítják latinul, görögül olvasni valamelyest az érettségije előtt. Ahol a humán műveltséget polgári családokban el kell sajátítani, és nincs vita arról, mi számít humán műveltségnek. És ezzel és a nemzeti kultúrával egységben kell szemlélnie a Tórát.

Ez tette lehetővé Schweitzer József számára, hogy megértse, mélyen és lényegileg, a többségi, keresztény társadalmat, amellyel közös kinyilatkoztatáson osztozunk, a honfitársainkat magyar zsidókként.

Vérévé vált a kereszténység a nyugati kultúra alapjaként és a magyar nemzeti kultúra volt az anyanyelve.

Látta, képes volt szemlélni a Tórát a hagyomány és a tudomány szemszögéből, mert a felvilágosodás része volt az önértelmezésének. Neológ zsidó hívő volt, mert éppen úgy hitt a Tóra örök érvényében, mintha a bibliatudományt hírből se ismerte volna, mert

„a szívnek van két rekesze”, ahogy kései interjújában mondta. Vonzalmunké a világi műveltség, kultúra, tudomány iránt és a mélységes, alázatos, szelíd hité, amelyek perszonáluniója a neológ rabbi.

Az Országos Rabbiképző Intézet zsinagógájában, 1963

Izraelben, 1970-es évek

Péntek esti kiddus a Rabbiképzőben, 1985

A Rabbiképző zsinagógájában

Vallásközi párbeszéd, 2003

Komoróczy Gézával

A neológ rabbi hitéből és neveltetéséből eredően kedves. Az ortodox rabbinál nem ismeri kevésbé a hagyományt, de mást is ismer és máshogyan is képes látni. Azokat a szabályokat, amelyek elválasztanák környezetétől, lazán kezeli, minden más szabályt szigorúan vesz. Schweitzer József hisz a neológia felekezeti-nemzeti eszményében, mindennek ellenére, annak ellenére, hogy maga is átéli a holokausztot. Nincs benne zsidó gőg, csak érdeklődés és figyelem, de tudja, hogy minden hagyomány el is választ egymástól minket, kinek-kinek a magáéra kell vigyáznia. Azt is tudja, hogy a hívei élete jórészt már a liturgikus téren kívül zajlik, nem a vallásjog irányítja minden lépésüket és bölcsen elfogadja, hogy így van, mert mi egyebet is tehetne és mert nem érzi magát bírónak, rendőrnek. Rabbi, a lélek vigasztalója, aki személyes hitelével propagálja a hagyományt.

[…]

A tovább-éltetők közé tartozott, egy nagy, veszélyeztetett örökség, a két hagyományban is otthon lévő, két világban otthonos magyar zsidóság képviselői közé. Jelmondata lehetett volna, hogy a szívnek van két rekesze.

Az, hogy a sajátosan magyar zsidó neológ hagyomány, amelyet Scheiber Sándor és ő átmentettek a holokauszt utáni évtizedeken, megmarad-e, megújul-e, a következő évtized legizgalmasabb kérdése lesz. Neki is tartozunk a megőrzésével.

A teljes anyag itt érhető el: