A zsidó grafikus, aki Szeged kulturális életének motorja lett

A város két világháború közötti művészeti életének szervezésében fontos szerepet játszó Tardos-Tauszig Ármin grafikusművész családjáról, életéről, munkásságáról nyílt kiállítás vasárnap a szegedi Új Zsinagógában.

Nátyi Róbert művészettörténész a tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, komoly adósságot törleszt a kiállítás, hiszen Tardos-Tauszig Ármin – alkotói tevékenysége mellett – Szeged két világháború közötti művészeti életének egyik meghatározó szervezője volt. Szerteágazó kapcsolatot tartott a korszak neves költőivel, irodalmáraival, festőivel és szobrászaival.

Tardos-Tauszig Ármin 1874-ben temesvári zsidó kereskedőcsaládba született. Polgári foglalkozása vasúti mérnök volt, de iskoláival párhuzamosan grafikai képességeit is fejlesztette, tanulmányutakat tett Nyugat-Európában, és hosszabb időt töltött Bécsben is. Házassága révén került Szegedre, ahol ő tervezte az 1903-ban átadott Új Zsinagóga feliratait, majd 1904-től folyamatosan szerepelt grafikáival, rézkarcai kiállításokon. Emlékműveket, sírköveket tervezett, e munkájához kapcsolódva bejárta Európa zsidó temetőit, erről pedig hatalmas, mintegy 900 oldalas, fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált anyagot készített.

Szeged kulturális életének egyik motorja volt, kiállításokat szervezett, Vér György újságíróval pedig 1926-ban megszervezte a város első művésztelepét, melyen Rudnay Gyula festőművész növendékei vettek részt. A fiatal festők két hónapon át dolgoztak Szegeden, s ez idő alatt megörökítették – a klinikai építkezések miatt lebontásra ítélt – Palánk ódon utcáit.

Tardos-Tauszig Ármin otthonában gyakran megfordultak Szeged kulturális életének meghatározó szereplői, akik rendszeresen írtak, rajzoltak a művészetpártoló vendégkönyvében. Frauhammer Krisztina, a kiállítás kurátora elmondta, ezeket a köteteteket – amelyek létezéséről tudtak, hollétüket azonban nem ismerték – a tárlat előkészítése során találták meg, miután felvették a kapcsolatot Tardos-Tauszig Ármin testvérének unokájával, az Egyesült Államokban élő Tauszig Veronika szobrászművésszel. Az öt kötet, fotókkal, más írásokkal, fotókkal így került vissza Szegedre.

Felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat kapott a Szegedi Zsidó Hitközség – Kibic Magazin

Löw Immánuel és József Attila neve is szerepel azokban a dokumentumokban, amelyeket a Bécsben élő Tardos Veronika szobrászművész bocsátott a hitközség archívumának rendelkezésére. Tardos Veronika szobrászművész öt vendégkönyvet és további várostörténeti naplókat bocsátott a Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma munkatársainak rendelkezésére. A Délmagyar tudósítása szerint a dokumentumokat nagyapja testvére, Tardos-Taussig Ármin készítette.

A vendégkönyvek néhány oldalába a kiállítás látogatói is beleolvashattak. Az egyik oldalpáron Juhász Gyula – akivel Tardos-Tauszig Ármin szoros barátságot ápolt – Papp Gábor festőművész halálára írt sorai láthatók, vele szemközt pedig a költő portréja látható. Egy másik kötetben József Attila Lázadó Krisztus című verse olvasható, melyet szerzője 1924. december 10-én szerdán, „ebédnapon” vetett papírra, mivel Tardos-Tauszig Ármin a hét e napján látta vendégül támogatottját. Egy harmadik kötetben Albert Einstein aláírása és fotója szerepel, akivel Tardos-Tauszig Ármin 1931-ben, Berlinben találkozót.

A köteteket és a hagyaték más dokumentumait a szegedi Somogyi-könyvtárban digitalizálják, az anyag fontos forrása lehet a város- és művészettörténeti kutatásoknak – közölte Frauhammer Krisztina.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp