Izrael történelmi megállapodást jelentett be Libanonnal

A megállapodás a két ország közötti, gázban gazdag földközi-tengeri határról szól.

Izrael kedd reggel bejelentette, hogy „történelmi” megállapodást kötött Libanonnal a két ország közötti tengeri határról a gázban gazdag földközi-tengeri vizeken. Jair Lapid miniszterelnök szerint a megállapodás „megerősíti Izrael biztonságát, milliárdokat juttat Izrael gazdaságába, és biztosítja északi határunk stabilitását”.

A miniszterelnök szerdára összehívja a biztonsági kabinetet, majd ezt követően a teljes kormány rendkívüli ülést fog tartani a megállapodás jóváhagyására – közölte az izraeli külügyminisztérium.

Az izraeli bejelentés percekkel azután érkezett, hogy Michel Aoun libanoni elnök azt tweetelte, hogy „az ajánlat végleges változata kielégíti Libanont, megfelel követeléseinek és megőrzi természeti kincseihez való jogait”. A Hezbollah, a libanoni nagyhatalmú síita terrorszervezet, amely a földgázkitermelés miatt fenyegette Izraelt, beleegyezett az alku feltételeibe, és a tárgyalásokat befejezettnek tekinti – jelentette a Reuters.

Az alku sikeres megkötése az amerikai közvetítő, Amos Hochstein elmúlt napokban tett intenzív erőfeszítéseit követi, hogy áthidalja a két fél közötti szakadékot. Kedd reggel Izrael megkapta a megállapodás tervezetét, és megállapította, hogy az megfelel gazdasági, biztonsági és jogi igényeinek.

„Minden követelésünket teljesítették, az általunk kért változtatásokat kijavították. Megvédtük Izrael biztonsági érdekeit, és úton vagyunk egy történelmi megállapodás felé”

– mondta Ejal Hulata nemzetbiztonsági tanácsadó, aki Izrael részéről a tárgyalásokat vezette.

Hulata nyilatkozata azután hangzott el, hogy Libanon megkapta az Izraellel az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tengeri megállapodás frissített tervezetét, amely Bejrút vezető tárgyalója szerint eleget tett korábbi aggályainak, és hamarosan „történelmi megállapodáshoz” vezethet.

„Ha minden jól megy, Amos Hochstein erőfeszítései hamarosan történelmi megállapodáshoz vezethetnek” – mondta Bou Saab a Reutersnek, utalva a Biden-kormányzat energetikai megbízottjára, aki az elmúlt 15 hónapban vezette a Jeruzsálem és Bejrút közötti tárgyalásokat.

Hochstein a múlt héten nyújtotta be az akkor véglegesnek nevezett javaslatot, amelynek célja az Izrael és Libanon partjainál – két hivatalosan háborúban álló ország, amelyek között nincs elismert tengeri határ – található gázmezők feletti ellenőrzéssel kapcsolatos vita rendezése. A megállapodás lezárná a Földközi-tenger mintegy 860 négyzetkilométeres területére, a Karish és a Qana gázmezőkre kiterjedő, régóta húzódó vitát.

Bár a megállapodás részleteit hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, tisztviselők szerint a múlt heti javaslat értelmében Jeruzsálem nemzetközi elismerésben részesíti az északi Ros Hanikra város partjaitól öt kilométerre húzódó, bójákkal jelzett határát, amelyet Izrael 2000-ben hozott létre, miután kivonult Dél-Libanonból. Ezt követően Izrael határa a 23-as vonal néven ismert vitatott terület déli szélét követi.

Libanon élvezni fogja a 23-as vonaltól északra fekvő terület gazdasági előnyeit, beleértve a Qana gázmezőt is, bár egy magas rangú izraeli tisztviselő, aki újságírókat tájékoztatott az egyezségről, azt mondta, hogy Jeruzsálem kompenzációt kap a Qanához való jogokról való lemondásért, amelynek egy része a megállapodás által izraeli vizekként elismert területen fekszik.

Míg Jeruzsálem nyitottságot mutatott a múlt heti javaslatra, Libanon gyorsan elutasította azt, mivel a jelentések szerint fenntartásai vannak az Izrael által bójákkal kijelölt határvonal hivatalos elismerésével kapcsolatban. Lapid hivatala ezt követően világossá tette, hogy nem hátrál meg ettől a követeléstől.

A vitatott tengeri határ területei és a gázmezők

Libanon állítólag azt is ellenezte, hogy az előző tervezetben Izraelnek részesedést kelljen kapnia a Qana-ban kitermelt potenciális gázból származó bevételekből. Saab – a libanoni tárgyaló – nem fedte fel Hochstein legutóbbi módosításának részleteit a javasolt tengeri határhoz, de úgy vélik, hogy az mind a bójás határhoz, mind a Qana gázmezőhöz kapcsolódik.

Múlt csütörtökön a héber média arról számolt be, hogy az izraeli energiaügyi minisztérium igazgatója egy kabinetülésen azt mondta a minisztereknek, hogy a Qana – a tengeri vita középpontjában álló gázmező – kitermelésére vonatkozó becslések jóval alacsonyabbak, mint eredetileg gondolták.

Úgy tűnt, hogy a minisztériumi igazgató ezzel a megnyilatkozással próbálta meggyőzni az óvatos minisztereket, hogy csatlakozzanak az Egyesült Államok által közvetített tengeri megállapodáshoz, hangsúlyozva, hogy Izrael csak egy olyan gázmező esetében köt kompromisszumot, amely nagyon korlátozott nyereséget hozhat, miközben nemzetközi elismerést kap a Földközi-tenger más, sokkal jövedelmezőbb gázmezői felett.

Már jövőre érkezhet izraeli földgáz Európába – Kibic Magazin

Erről Jair Lapid izraeli miniszterelnök berlini látogatása során beszélt. Izrael valószínűleg már 2023-ban beindíthatja Európába irányuló földgázexportját, pótolva az orosz szállítások visszafogása miatt kieső mennyiség nagyjából 10 százalékát – mondta Jair Lapid izraeli miniszterelnök hétfőn Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A Hochsteinnel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése után Aoun hétfőn optimizmusát fejezte ki a „napokon belüli” megállapodás véglegesítésével kapcsolatban. „A tárgyalások hosszú utat jártak be, és az elmúlt héten a hiányosságokat sikerült pótolni” – mondta.

Szombaton az izraeli biztonsági szervek zöld utat adtak az Energean vállalatnak a Karish vezeték tesztelésének megkezdéséhez, és a teljes üzemelés heteken belül megindulhat. Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy nem vár a megállapodásra, de eddig csak az előzetes lépések megtételét engedélyezte az Energean számára.

A Hezbollah vezetője, Hasszan Naszrallah többször azzal fenyegetőzött, hogy a szervezet lecsap Izraelre, ha az a tengeri megállapodás megkötése előtt megkezdi a gázkitermelést a Karish gázmezőből. A tárgyalások újabb fordulóiban Libanon a Qana mellett a Karish tulajdonjogát is követelni kezdte. A követelést nagyrészt elutasították, Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy a Karish feletti ellenőrzés nem képezi az alku tárgyát.

Európa reménykedhet: újabb jelentős gázforrást találtak Izraelben – Kibic Magazin

A Hermes kutatófúrása a becslések szerint 7-15 milliárd köbméteres új kereskedelmi gázleletet hozott. Közben egy közeli mezőn meg is kezdik a gázkitermelést Izrael partjainál. Az Energean vállalat csütörtökön jelentette be a tel-avivi és a londoni tőzsdén, hogy az izraeli tengeri vizeken lévő Hermes mezőn új gázleletet talált.

Izrael és Libanon soha nem állapodott meg a szárazföldi határaik kijelölésében sem, ehelyett az ENSZ által kikényszerített tűzszüneti „kék vonalhoz” ragaszkodnak, és így a tengeri gazdasági övezetük is vitatott maradt. A tengeri határ hiánya nem volt jelentős probléma egészen egy évtizeddel ezelőttig, amikor a Földközi-tenger keleti részén gázlelőhelyek feltárása kezdődött, ami potenciálisan átformálhatja a régió gazdasági jövőjét.

Az egymást követő amerikai kormányok igyekeztek közvetíteni a felek között egy lehetséges tengeri megállapodás érdekében, Hochstein vezette a tárgyalásokat az Obama-kormányzat idején is. Az erőfeszítéseket néhány évvel később, Donald Trump elnöki megbízatása idején folytatták, de kevés előrelépést értek el. (Times of Israel via AFP)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp