Gyurcsányék eladják az ikonikus Apró-villát

A ház egy zsidó családé volt a 2-dik világháború idején.

Megválik ikonikus villájától Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára. Legalábbis erre utalt a Partizánnak adott interjújában nemrég. A villában Apró Antal, a Kádár-éra egykori miniszterelnök-helyettese lakott a családjával több mint negyven évig. A 2-dik világháború idején még egy zsidó család, Sebestyén Aladár a Weiss Manfréd alapította Ferro¬globus Rt. igazgatója és neje, Grünwald Róza tulajdonában volt. A villát 1944-ben először a nyilasok vették el, aztán a kommunisták államosították.

– Az Apró-villát eladjuk majd egy éven belül, mert hárman maradtunk. Klára, Marci meg én. Klára ráadásul az ideje nagy részét Brüsszelben tölti – fejtette ki Gyurcsány, aki arra utalt, hogy a gyerekének és a feleségének túl nagy a 420 négyzetméter összterületű épületkomplexum.

A Szemlőhegy utcai ingatlan földszintjén egy 102 négyzetméteres, kétszobás, az első emeletén egy 220 négyzetméteres négyszobás és egy 159 négyzetméteres, két egész és három félszobás lakás is helyet kapott. Emellett a tulajdoni lap nyilvántart egy 22 négyzetméteres garázst is. Tartozik hozzá uszoda, szolárium, szauna, valamint belső lift.

Ingatlanszakértők szerint egy hasonló kategóriájú, hatalmasnak számító, 1422 négyzetméteres telken álló, 420 négyzetméteres összlakóterületű, új építésű, energiatakarékos megoldásokkal felszerelt II. kerületi villa jelenlegi kínálati ára 500 millió és 1 milliárd forint között alakul, írja a Blikk.hu.

A villát a rendszerváltás idején vásárolta meg az Apró család, jelképes 9 millió forintért (addig csak bérelni lehetett). Ráadásul az első vételár esetében csupán 10%-ot kellett készpénzben kifizetni, a maradék összeget pedig 25 év alatt törleszthette a vevő. Hozzá kell tenni azonban hogy ezek a feltételek nem ennek a villának a tulajdonosaira voltak szabva: a rendszerváltás után azok, akik korábban állami-önkormányzati ingatlanok bérlői voltak, minden esetben ilyen kedvező feltételeket kaptak.

Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc az Apró-villa kertjében

Az államosítástól a magántulajdonig

1952-ben az ingatlant államosították, ám azt nem lakásként hasznosította a magyar állam: kormány-, illetve pártszabóság működött benne. 1958-ban az épület első emeletét Apró Antalnak, a minisztertanács elnökhelyettesének, földszintjét a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztjéig jutó – és koncepciós ügyekben hozott halálos ítéletei miatt rettegett – Jahner-Bakos Mihálynak és nejének utalták ki. (Apró volt Kádár után a leghosszabb ideig az MSZMP legfelsőbb szerve, a Politikai Bizottság tagja).

Egy kis szobát a kormányőrség használt, és az objektum közvetlenül szomszédos volt Kádár villájának hátsó telekrészével. A pártfőtitkár és Apró gyakran beszélgettek a telek határa mellett sétálva is.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp