A zsidó vegyész a náci párt erősödése miatt nem tudott tiltakozni az ellen, hogy más ékeskedik a felfedezése tollaival.
Hivatalosan Felix Hoffmann német vegyész alkotta meg az acetil-szalicilsavat, hogy segítsen az apja reumás panaszain. Az azóta hatalmas karriert befutott gyógyszert 1899-ben aszpirin néven szabadalmaztatta a Bayer gyógyszercég 1899. március 6-án.
A hivatalos sztorit azonban kissé árnyalja, hogy Hoffmann az acetil-szalicilsav izolálásának idején Arthur Eichengrün irányítása alatt dolgozott, aki később azt állította: ő vezette a munkát, Hoffmannak a labormunka jutott csak, és azt sem tudta, min dolgozik, írja a telex.hu.
Hoffmann először egy 1934-es szövegben nevezte saját magát az aszpirin feltalálójának, ekkor azonban
Eichengrün saját bevallása szerint azért nem tudott tiltakozni, mert zsidó volt, és a náci párt erősödése miatt elhallgattatták.
A vegyész először 1944-ben, a theresienstadti koncentrációs táborból írt levelében említette meg, hogy valójában ő koordinálta az acetil-szalicilsav izolálását. Az IG Farben gyógyszeripari konglomerátumnak címezte az írását, munkáját felhozva indokként, hogy miért kellene őt elengedni a táborból.
Állításait félresöpörték egészen 1999-ig, amikor Walter Sneader, a glasgow-i Strathclyde Egyetem Gyógyszertudományi Tanszékének munkatársa újra megvizsgálta az esetet, és arra jutott, hogy lehet valami a vegyész állításaiban.
A Bayer a mai napig kiáll amellett, hogy Hoffmann hozott létre először olyan tiszta és stabil acetil-szalicilsavat, amit a gyógyászatban azóta is nagyon gyakran használnak.
Az ironikus az egészben az, hogy sem ő, sem Eichengrün nem kapott soha részesedést az aszpirin hatalmas kereskedelmi sikeréből származó haszonból.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
