Magyarországon már régóta szükség van egy alternatív bét dinre

Eddig csak neológ betérésre volt Magyarországon lehetőség, és ez a monopol helyzet nem tesz jót senkinek, véli a nemrég alakult budai bét din egyik tagja, Bedő Viktória rabbi, aki reagált a Bét Orim elnöke, Gróf Tamás Szombatban megjelent írására.

Nagy öröm a számunkra, hogy megalakult a budai bét din, mert Magyarországon már régóta szükség van egy alternatív bét dinre. Természetesen sok olyan betérő van, akinek a neológ gijur megfelel, osztozik a neológia értékrendjében, a judaizmus-felfogásukat a magáénak érzi. Számukra hála Istennek már sok éve működik egy neológ bét din, és biztos vagyok benne, hogy ezeket a betérőket nyitott szívvel, egyértelmű elvárosokkal, és sok tanulási lehetőséggel fogják fogadni a jövőben a neológ rabbik.

A probléma ott adódik, és ezen próbál segíteni valamennyire a budai bet din, hogy alig is lehet egyáltalán máshova fordulni. Ha Magyarországon szeretne valaki betérni, csak egy lehetősége van. Erre a piacgazdaságban van egy egyértelmű kifejezés: monopólium.

A monopólium nem jó senkinek, még azoknak sem hosszabb távon, akik birtokolják, a betérni szándékozóknak pedig biztosan nem jó. Fontos másfelől, ha sokféle habitusú, szemléletű bét din működik, amelyek egyaránt tiszteletben tartják a zsidó jogot.

Azoknak a zsidóságot komolyan tanuló es gyakorló egyéneknek, akik valamelyik reform közösségbe járnak Budapesten, volt és van lehetőségük a Central European Beit Dinen keresztül betérni. Ez a bét din külföldön működik, angolul nyelven zajlik, és több száz euróba kerül.

Örülünk, hogy ez is van, minden újabb lehetőség értékes és fontos.

Amiben mi tudunk segíteni liberális bét dinként, az a nyelvi, kulturális, érzelmi közelség.

A bét din tagjainak magyar az anyanyelvük, ismerik mind a magyar zsidó közösséget és szenvedélyesen érdekel is mindannyiunkat, hogy mi történik a zsidó vallási és nem vallási életben, érteni véljük, kiben mi játszódik le, mitől fél, mit keres. Ezek fontosak lehetnek a betérők egy részének. Egyáltalán nem a betérés előírásainak meggyengítéséről van szó, hanem erről a figyelemről, hogy nekünk, kivétel nélkül mindannyiunknak, az, ami a magyar zsidók ügye, személyes ügyünk. A személyes életünk története, a tapasztalataink, a gyerek és a fiatalkorunk miatt is.

A betéréseket könnyítené meg a fiatal rabbik által alapított Budai Bét Din – Kibic Magazin

Külföldön élő, fiatal magyar rabbik a magyar zsidó közösség támogatására, a komoly szándékú betérések megkönnyítésére létrehozzák az irányzatokhoz nem kötődő Budai Bét Dint. Rengeteg olyan zsidó családtörténetű, zsidó kötődésekkel rendelkező, a zsidóság iránt vonzalmat érző ember él Magyarországon, aki, annak ellenére, hogy zsidónak érzi magát, a zsidó közösségek perifériájára sodródik, a zsidó közösség tekintélyes része ilyen emberekből áll, olvasható a közleményükben.

Ami a többi zsidó felekezetet és közösséget illeti, tisztában vagyunk vele, hogy a neológ rabbik nem fogják elfogadni ezeket a betéréseket, ha női tanú van a bét dinben, mivel az ortodox halachában nők nem szolgálhatnak dájánként (bíróként). Bár nem értek velük egyet, ezt megértem és tiszteletben tartom. Azt nem tudom, hogy neológ közösségek megfontolnák-e amúgy halachikus betérések elfogadását, ha 3 micvákat tartó férfi ül a bét dinben, ezt tőlük kell megkérdezni. Amerikában egyes modern ortodox közösségekben van arra példa, hogy elfogadnak betéréseket a konzervatív mozgalomtól ugyanezekkel a sztenderdekkel. A rábánut, vagyis az izraeli rabbinátus sem fogja természetesen elfogadni a budai bét dinnél tett betérést, ahogy a betérések nagy többségét se fogadják el. Az izraeli belügyminisztérium már más kérdés, ők elfogadják a liberális gijurokat, ott inkább a bürokratikus nehézségekbe fogunk beleütközni. Egyelőre nem tudunk nyilatkozni arról, hogy a budai bét din betérései mit jelentenek az alijázni akarók számára a jövőben.

A reform és konzervativ (Europában Maszorti) mozgalom elfogadja egymás rabbijainak betéréseit, amennyiben volt bét din, brit miláh, vagyis körülmetélés a férfiak esetében, és merítkezés. Mindennek fényében, nem tudom, hogy a WUPJ vagy a EUPJ miért ne fogadná el a három elismert rabbiképzőt végzett rabbijának a betérítését. A bét dinünknek két rabbija tagja a nemzetközi konzervatív rabbikarnak, ugyanannak a rabbikarnak, amelynek több neológ rabbi is tagja, és pont ez legitimizálja a neológ betéréseket nemzetközileg.

Nem támogatja a Bét Orim, hogy Vári György szerepet vállaljon az új Bét Dinben – Kibic Magazin

Feszültség támadt a reform hitközség elnöksége és vallási vezetője között. Vári György csak magánszemélyként vehet részt az új vallási bíróság munkájában, írta közleményében a Bét Orim elnöke, Dr. Gróf Tamás. Mint arról korábban hírt adtunk, három külföldön élő fiatal magyar rabbi úgy döntött, hogy a magyar zsidó közösség támogatására, a komoly szándékú betérések megkönnyítésére létrehozzák az irányzatokhoz nem kötődő Budai Bét Dint.

A budai bét din maximális mértékben átláthatóan kommunikál a betérni vágyókkal azzal kapcsolatban, hogy milyen közösségek fogadják vagy fogadhatnák el a teudájukat (betérési okmány), és hol fognak elutasításba ütközni.

Bízom abban, hogy a betérők tudnak majd olyan közösségeket találni, illetve építeni, ahol teljes jogú és felelősségű tagok lehetnek, előbb-utóbb itt, Magyarországon is. Viszont fontos megjegyezni, hogy

akik hozzánk fordulnak, elsősorban a saját spirituális, lelki, és identitásbeli hovatartozásuk miatt szeretnének betérni, és nem azért, hogy összeházasodhassanak valakivel vagy alijázhassanak.

(Ez nem azt jelenti, hogy nincs zsidó párjuk vagy nem szeretnének Izraelbe költözni, hanem azt, hogy nem ez az elsődleges motiváció, nem csak egy papírra van szükségük – és a háláchá szerint ez minden betérővel így kell, hogy legyen). Vagyis, elsősorban maguk és az Örökkévaló, valamint a közvetlen közösségüknek szemében szeretnének halahikusan zsidók lenni. A betérés folyamata és majd a végső tvilá, merítkezés rituáléja adja azt a tudatot, hogy végre, hazaértek.

Remek lenne, ha minél több zsidó közösség zsidónak tartaná őket, de végtére is semmilyen zsidó közösségnek nincs inszájder infója arról, hogy kinek a lelke volt ott Szináj lábánál. Ha csak az számítana, hogy egy betérőnek a teudája a legexkluzívabb klubba szolgáljon tagsági kártyaként, akkor soha senki nem térhetne be, mivel mindig lesz egy olyan zsidó közösség amely nem fogadja el még a legortodoxabb betéréseket sem. Vannak olyan zsidó közösségek, amelyek egyáltalán nem hisznek a betérésben, és olyanok is vannak, ahol hiába zsidó az anyukád, ha nem az ő hászid szektájukhoz tartozol, akkor nem tekintenek rád igazi zsidóként, és nem lehet hozzájuk beházasodni.

Ezzel mind csak azt akarom mondani, hogy a betérés és halahikus státusz nagyon megosztó téma, még kis közösségeken belül is, tehát nem lehet és nem is kell hogy a zsidó nép ebben megegyezzen.

Nekem csak két reményem, illetve kérésem van a vallási és világi közösségi vezetőkhöz:

1) Bánjunk egymással tisztelettel és nyitottan zsidó státusztól függetlenül. Az, hogy nem számolunk valakit be a minjenbe, nem jelenti azt, hogy nem kötelességünk úgy beszélni egymással, hogy ne feledjük, mindannyian Isten képmására teremtettünk.

2) Ne álljunk új közösségek létrehozásának az útjába, ne becsméreljük őket. A közösségek sokfélesége erősíteni fogja a magyar zsidóságot, mint ahogy a piacgazdaság is jobb attól, ha több szolgáltató van.

Ne monopolizáljuk a Tórát és a judaizmust hagyjuk, hogy mindenki olyan zsidó közösséget választhasson és építhessen magának, amelyhez valóban tartozni szeretne.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp