Európa nem fog hozzájutni az iráni olajhoz és gázhoz?

Augusztusban még úgy nézett ki, gyorsan meglehet a megállapodás Iránnal az atomalkuról, hamarosan feloldják a szankciókat, és ömölhet az iráni olaj és gáz az energiára szomjazó világpiacra.
A megállapodástervezetet több szempontból is lehetett bírálni, és a politikai időzítése is elég szerencsétlen volt. Pedig

az energiaválságban a nyugati hatalmak lényegében bárkivel hajlandóak voltak tárgyalni, aki legalább részben pótolni tudná a kieső orosz szénhidrogéneket.

Iránnak nagyjából négy tonna uránkészlete van. Idén áprilisban aztán elkezdték 60 százalékra dúsítani a készletük egy részét. Ennek békés felhasználás esetén nem sok értelme lenne, hiszen erre nukleáris erőműveknél nincs szükség, nukleáris fegyverkezéshez viszont elengedhetetlen. A kritikák szerint az atomalku is úgy oldotta volna fel az iszlám köztársaság nemzetközi elszigeteltségét, hogy ezért cserébe legfeljebb néhány évet nyert volna a világ: annak 2030-as lejárta után minden készen állt volna az iráni nukleáris fegyverkezéshez, írja a g7.hu.

Jair Lapid izraeli miniszterelnok és Olaf Scholz német kancellár

A megállapodások legfőbb ellenzője a közel-keleti térség egyetlen nukleáris hatalma, az Iránban egzisztenciális fenyegetést látó Izrael volt, ahol attól tartanak, hogy

a szankciók alól mentesülő Irán a hozzá érkező dollármilliárdokkal potenciálisan a nemzetközi terrorizmust finanszírozhatja, miközben valójában nem adná fel a nukleáris fegyverkezésről szőtt terveit.

Az elmúlt hetekben ezért Izrael intenzív diplomáciai és nemzetbiztonsági kampányba kezdett, hogy megfúrja a megállapodást. Az izraeli miniszterelnök hétfőn Berlinben tárgyalt Olaf Scholz kancellárral, ahol már a német kormányfő is arról beszélt, hogy „bár úgy tűnt, hogy megvalósítható, most már tudjuk, hogy a belátható jövőben nem lesz megállapodás” Iránnal.

Irán ugyanis nem teljesen a várt módon reagált a végsőnek szánt EU-s megállapodástervezetre, újabb feltételeket szabtak, ezután már Josep Borrellel, az EU külügyi főképviselője is pesszimistább hangot ütött meg, Amerikából az izraeli sajtó azt szivárogtatta, hogy a félidős választások előtt Bidenék is elálltak a gyors alkutól, a NAÜ brit, francia és német igazgatói pedig szombaton egy közös közleményben adtak hangot súlyos kétségeiknek, hogy Irán valóban megállapodásra törekszik-e.

Ez a gyakorlatban minden bizonnyal azt jelenti, hogy Irán marad a partvonalon, vele szemben tovább élnek a szankciók, Európa pedig nem jut hozzá az iráni olaj-, majd később a gázkészletekhez.

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp