Egy holland náci propagandista fotós képei kapcsán merült fel a kérdés: másként kell-e hozzáállni a nácik által készített fényképekhez a holokauszt dokumentálása során?
Herman Heukels rengeteg fotót készített arról a több ezer hollandiai zsidó családról, akiket Amszterdam egyik központi helyére tereltek 1943. június 20-án, hogy onnan koncentrációs táborokba deportálják őket. Az 5500 ember legnagyobb része sosem tért vissza, a legtöbb emberről ez volt az utolsó fénykép az életében.

Heukels fotói a legerősebb képi bizonyítékok közé tartoznak, amiket a történészek a hollandiai holokauszt ábrázolására a mai napig használnak annak ellenére, hogy a náci propagandista Heukels képeivel nem az emberek szenvedésének bemutatása, hanem a zsidók rossz fényben feltüntetése volt a célja. Az erről szóló dilemmáról szól a New York Times cikke, amelyet a hvg.hu szemlézett.
„Ezek nagyon híres fényképek, néhányuk a legtöbbet kikért fotó közé tartozik a világ minden tájáról összegyűjtött archívumunkból”
– mondta a New York Timesnak René Kok, az amszterdami NIOD Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének kutatója.
A cikkben felmerül az a kérdés, hogy Heukels náci múltjának fényében a kutatóknak másként kell-e hozzáállni a képeihez? A NIOD másik kutatója, Kees Ribbens szerint a fotók „egészen rendkívüliek”, mert megmutatja, „hogyan zajlott a deportálás Amszterdam központjában, és rávilágít a bürokrácia működésére is”.
A New York Times írásából az is kiderül, hogy a legtöbb, hollandiai zsidóról készített fényképet náci propagandisták csinálták. A képek egy másik jelentős részét pedig olyan német katonák, akik ezeket egyfajta „szuvenírként” akarták hazavinni. De olyan is előfordult, hogy egy náci tisztségviselő hobbifotósként örökítette meg a holokauszt borzalmait, mint ahogy azt a łódźi gettó szögesdrót mögötti zárt világát dokumentáló osztrák könyvelő is tette.
Borzalom pasztellszínekben – Egy náci könyvelő színes fényképei a łódźi gettóról – Kibic Magazin
1987-ben egy névtelen eladó 400 addig ismeretlen fényképet vitt be egy bécsi antikváriumba. A fotókon a világháború második legnagyobb gettójának színes felvételei, a lengyelországi Łódź szögesdrót mögötti zárt világa volt látható. A 200 ezer emberrel telezsúfolva nyomorgó, német nevén Litzmannstadt gettó hétköznapjai, ezúttal szép fakó színekben, a melleken sárga Dávid-csillaggal, vöröslő horogkeresztes zászlók alatt.
Heukels a képeit a holland náci hetilapban, a Storm S.S.-ben akarta publikálni. Ribbens szerint ez felveti a kérdést, hogy mi maradhatott le a fényképről: például náci tisztek vagy holland rendőrök, akik erőszakkal terelték össze az embereket.
A háború utáni időszakban a különböző forrásból származó fényképek összekeveredtek, és nem igazán foglalkozott azzal senki, hogy milyen forrásból származnak vagy hogy milyen céllal készítették azokat. Azóta viszont a kutatók arra törekednek, hogy elmagyarázzák a fényképek készülésének körülményeit, hogy az azokat felhasználók etikailag megfontoltabb döntést hozhassanak.
Miért van ennyire kevés képünk a holokausztról? – Kibic Magazin
A magyarországi holokauszt fényképes dokumentációja igencsak hiányos. A szakértők szerint ennek több oka is van, a képek vagy megsemmisültek, vagy egyszerűen el sem készülhettek. Amikor a magyarországi holokausztról szóló cikkeket olvasunk, sokszor előfordul, hogy ugyanazokat a képeket látjuk viszont illusztráció gyanánt. Ez pedig arra enged következtetni, hogy nem igazán áll a rendelkezésönkre elég fotó erről az igen meghatározó eseményről.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!