Az Izraelbe látogató amerikai elnök első útja a Jad Vasem holokauszt-emlékközpontba vezetett.
Joe Biden amerikai elnök szerdán érzelmes látogatást tett a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpontban, ahol tisztelgett az áldozatok előtt, és hosszasan beszélgetett két túlélővel, olvasható a Times of Israel tudósításában.
A Ben Gurion repülőtéren tartott fogadóünnepség után az amerikai elnök első útja a Jad Vasembe vezetett, ahol az Emlékezés Csarnokában újra meggyújtotta az örök lángot. Biden koszorút helyezett el azon a táblán is, amely alatt a megsemmisítő táborok áldozatainak hamvait temették el.
Biden mellett a szertartáson részt vett Jichák Hercog államelnök, Jair Lapid miniszterelnök, Beni Ganz védelmi miniszter, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, a holokausztot túlélő Jiszrael Meir Lau rabbi, a Jad Vasem tanácsának elnöke, valamint Dani Dajan, a Jad Vasem elnöke.
A lap úgy tudja, Lapid ragaszkodott ahhoz, hogy Ganz – akinek édesanyja egy Magyarországon született holokauszt-túlélő – is részt vegyen az amerikai elnök Jad Vasemben tett látogatásán.
A koszorúzást követően egy kórus elénekelte a Magyarországon 1944-ben kivégzett magyar zsidó ellenálló, Szenes Hanna Séta Keszáriába (Eli, Eli) című dalát.
A látogatás érzelmi csúcspontját Biden két női holokauszt-túlélővel, Rena Quint-tel és Giselle (Gita) Cycowicz-cal folytatott szívélyes, hosszas beszélgetése jelentette. Az elnök megkérte a nőket, hogy maradjanak ülve, majd féltérdre ereszkedve beszélgetett velük.
Cycowicz 1927-ben született az akkor Csehszlovákiához tartozó Huszton. A holokauszt idején először gettóba zárták, majd Auschwitz-Birkenauba, később pedig kényszermunkatáborokba deportálták. Quint 1935-ben született a lengyelországi Piotrkow Trybunalskiban. Édesanyját és két idősebb testvérét 1942-ben a treblinkai megsemmisítő táborba deportálták, ahol meggyilkolták őket. Renat és édesapját a buchenwaldi koncentrációs táborba küldték, ahol édesapját meggyilkolták. Végül a bergen-belseni koncentrációs táborba került.
A Times of Israel cikke szerint Biden a két túlélő kezét fogva könnyed beszélgetésbe elegyedett velük. A beszélgetés előrehaladtával csatlakozott hozzá Hercog, Lapid, Blinken – akinek mostohaapja szintén holokauszt-túlélő –, illetve a többi, az elnököt kísérő magas rangú tisztviselő.
Biden a koszorúzást követően aláírta a Jad Vasem látogatói könyvét, hangsúlyozva, hogy milyen megtiszteltetés újra Izraelben lenni, és hogy mennyire fontos a holokausztra való emlékezés.
„Soha, de soha nem szabad elfelejtenünk – mert a gyűlöletet soha nem lehet legyőzni, csak elrejteni. Minden következő generációnak meg kell tanítanunk, hogy ez újra megtörténhet, hacsak nem emlékezünk. Ezt tanítom a gyermekeimnek és az unokáimnak is. Soha ne felejtsetek”
– írta Biden.
Joe Biden 48 órát tölt majd Izraelben és Ciszjordániában. Látogatása alatt kétoldalú találkozókat folytat izraeli vezetőkkel, részt vesz a zsidó olimpiának is nevezett Makkabia megnyitó ünnepségén, látogatást tesz egy kelet-jeruzsálemi palesztin kórházban, valamint találkozik Mahmd Abbasszal, a palesztin hatóság elnökével Betlehemben.
Ezt követően közvetlenül Szaúd-Arábiába repül, hogy részt vegyen a regionális arab vezetők GCC+3 elnevezésű csúcstalálkozóján, mielőtt vasárnap visszatérne az Egyesült Államokba.
Biden tizedik alkalommal utazik Izraelbe, és a repülőtéren mondott beszédében szeretettel emlékezett vissza első látogatására, amely közvetlenül az 1973-as jom kipuri háború előtt történt, amikor Golda Meir volt a miniszterelnök és Jichák Rabin az egyik segítője.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
