Egy vécébódé mentette meg Yair Lapid apjának az életét Budapesten

„Én nagyon szeretem a magyar kultúrát, a költőiket, a szalámijukat, de a magyaroknak soha nem bocsátok meg” – mondja Yair Lapid könyvében az édesapja, Tomi Lapid.

„Simogattuk a fémből készült zöld falat, annak a nyilvános illemhelynek a falát, amely megmentette az életem. A járókelők széles ívben kikerültek minket, azt hitték, hogy bolondok vagyunk”, meséli Tomi Lapid egyik budapesti látogatásának történetét Yair Lapid, Izrael új miniszterelnökének korábbi könyvében, amely Síron túli emlékeim címmel jelent meg az apja halála után. A könyvet a Múlt és jövő kiadó adta ki Magyarországon.

A könyvből kiderül, a zöld falú vécébe tuszkolta be az édesanyja a Duna felé tartó halálmenetből a fiát, Tomit, amikor egy szovjet felderítőgép megzavarta a nyilasok által kísért menetet. Csak ők élték túl, mindenki mást a Dunába lőttek a csapatukból.

Tomi Lapid egy újvidéki magyar zsidó családban született Lampel Tamás néven, és 1941-ben kerültek először Budapestre. Ott élte túl édesanyjával a vészkorszakot (édesanyja kétszer is megmenekült a halálmenetből, a másik alkalommal személyesen Raoul Wallenberg svéd embermentő diplomata szedte ki több társával együtt a menetből.), írja a 24.hu. A vészkorszak meghatározó volt Tomi Lapid és ezen keresztül fia, Yair Lapid életére.

„Én nagyon szeretem a magyar kultúrát, a költőiket, a szalámijukat, de a magyaroknak soha nem bocsátok meg” – mondja Yair Lapid könyvében az édesapja.

Tomi Lapid ugyanis sokakhoz hasonlóan úgy véli, a németek egyedül nem tudtak volna 590 ezer zsidót legyilkolni kevesebb, mint egy év alatt, ha a magyarok nem segítettek volna nekik.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp