Zsidó és lengyel menekülteket segítő magyarokat tüntettek ki Lengyelországban

A kitüntetéseket kezdeményező varsói intézet névadója, Witold Pilecki 1940 szeptemberében saját elhatározásából záratta magát az auschwitzi náci haláltáborba, hogy megszervezze ott az ellenállást.

A második világháború alatt lengyel menekülteket segítő Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság négy tagját, Károlyi Józsefné Margitot, Szapáry Erzsébetet, Szapáry Antalt és Weiss Editet tüntették ki szerdán Varsóban a lengyel államfő által post mortem odaítélt Virtus et Fraternitas éremmel.

A Virtus et Fraternitas érmek díjátadó ünnepsége a Belweder reprezentatív elnöki palota kertjében

A díjakat a Belweder reprezentatív elnöki palota kertjében rendezett ünnepségen adták át több külföldi állampolgárnak, a magyar kitüntetettek nevében az utódok vették át őket.

A rövid videófilmben Károlyi Józsefné Wenckheim Margit grófnőt mint a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság alapítóját mutatták be, aki személyesen fogadta a lengyel menekülteket, és menedéket keresett számukra a magyar családoknál, valamint a magyarországi menekülttáborokban, és ellátásukról, gyermekeik oktatásáról is gondoskodott.

A lengyel gyökerű, magyar arisztokrata családból származó Szapáry Erzsébetről és öccséről, Szapáry Antalról elhangzott: ők az első lengyel menekülteket fogadták be. Szapáry Erzsébet adminisztratív ügyekkel és ellátással foglalkozott, „diszkrét módon segítette az internált lengyel katonák evakuálását”, vagyis továbbmenekítésüket Nyugat-Európába. 1943 decemberében Varsóból kimenekítette a magyarországi lengyel menekültek vezetőjeként tevékenykedő és zsidókat mentő Henryk Slawik feleségét és lányát, és magyar útleveleket adott át nekik. Részt vett a Lengyelországból származó zsidó árvák mentésében, a váci otthonban történő elhelyezésükben.

Weiss Edit, a csepeli lőszergyár tulajdonosának lánya a videóportré szerint „meghatározott szakmájú személyeket verbuvált az internált lengyelek körében”, majd segítette őket, hogy továbbmenekülhessenek Irakba és Franciaországba. Közbenjárt a zsidók magyarországi helyzete ügyében, és sok lengyelországi zsidót mentett meg a deportálástól.
 A rövidfilm végén leszögezték: „a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság működésének köszönhetően sok lengyel maradhatott életben”.

Magyarországon közel 120 ezer lengyel lelt menedékre a második világháború idején: 1939 és 1946 között csaknem kétszáz magyarországi településen éltek, a bizottság azon szervezetek egyike volt, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a menekültek segélyezésében.

A Virtus et Fraternitas érmet a lengyel államfő ítéli oda a totalitárius rendszerek kutatásával foglalkozó varsói Witold Pilecki Intézet kezdeményezésére. A „hősies magatartásért”, valamint „az emberi méltóság védelmében tanúsított kivételes bátorságért” odaítélt, a 20. század folyamán a lengyeleket segítő külföldieknek szóló díjakat idén harmadik alkalommal adták át.

Tavaly mások mellett a lengyel háborús menekülteket szintén segítő esztergomi polgármesternek, Etter Jenőnek (1889-1973) is odaítélték a díjat, 2019-ben pedig Utassy Lóránd ezredest (1897-1974), a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium hadifogoly-ügyekkel foglalkozó osztálya vezetőjét (1943-1944) tüntették ki.

A Virtus et Fraternitas kitüntetéseket kezdeményező varsói intézet névadója, Witold Pilecki 1940 szeptemberében, a Honi Hadsereg katonájaként saját elhatározásából záratta magát az auschwitzi náci haláltáborba, hogy megszervezze ott az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek. A kommunizmus idején is szervezte az ellenállást, s a lengyel állambiztonsági szerv 1948-ban kivégezte.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp