Amikor a német nőknek anyakereszt járt azért, ha eleget szültek

Tekintélyelvű és diktatórikus társadalmakban mindig fontossá válik a nők reprodukciós képessége. Így volt ez a náci birodalomban is, ahol a német nőknek kitüntetés, a zsidó nőknek viszont halál járt a terhességért.

A német anya keresztet Adolf Hitler alapította 1938. december 16-án, a német anyák elismerésére. Hasonló szerepet töltött be, mint a katonai vaskereszt kitüntetés. Csak ünnepi alkalmakkor viselték, nyakban hordva.  A kitüntetéssel rendelkező nőket a Hitlerjugend tagjainak köszöntéssel kellett illetniük.

3 fokozata létezett:

  • Bronz: 4 vagy 5 gyermek
  • Ezüst: 6 vagy 7 gyermek
  • Arany: 8 vagy annál több gyermek után

 Közel 3 millió darabot adtak ki belőle 1939-ig. Sok német anyát csábított a kitüntetéssel járó havi családi pótlék, de csak és kizárólag árja származásukat igazolni tudó és „tiszta vérű” gyermekek megszülésével váltak jogosulttá a kereszt adományozására.

Két típusa létezett, de a korai első típusból nem került adományozásra egy darab sem. Ennek hátoldalán a következő felirat állt: Das Kind adelt die Mutter (A gyermek áldás az anyának). A későbbi végleges változatot kék fehér szalagon viselték, hátoldalán 1938 december 16-os dátum és Adolf Hitler aláírása látható. Maga a kereszt kék-fehér tűzzománcozott, a frontoldal sugaras díszítése, a fokozatnak megfelelő színű és körben a der deutschen Mutter (a német anyának) felirat olvasható.

Létezett miniatűr tűs és miniatűr szalagos változata is, melyet a mindennapokban viselhettek.

Sok terhes zsidó asszony megpróbálta elrejteni állapotát

Ezzel szemben náci rezsim gyakran tette brutális üldözés célpontjává a zsidó és nem zsidó nőket, melynek formája esetenként kimondottan női mivoltukhoz kötődött. Léteztek olyan táborok, illetve a koncentrációs táborokon belül olyan egységek, amelyeket kifejezetten női foglyok számára terveztek. A legnagyobb ilyen létesítmény az 1939 májusában épült ravensbrücki náci koncentrációs tábor volt, melyben a szovjetek által történt 1945-ös felszabadításig több mint 100 000 nőt tartottak fogva. A terhes és kisgyermekes zsidó anyákat rendszerint haláltáborokba vitték, ahol a tisztek az elsők között küldték őket a gázkamrákba. Mind a gettókban, mind a táborokban különös veszélyként leselkedett a nőkre a fizikai bántalmazás és a nemi erőszak. Sok terhes zsidó asszony megpróbálta elrejteni állapotát, míg másokat arra kényszerítettek, hogy abortusznak vessék alá magukat.

A gyermekeket nevelő ortodox zsidó nők különösen nagy veszélynek voltak kitéve, ugyanis a hagyományos ortodox zsidó viseletet lényegesen könnyebb volt észrevenni, és a pogromszerű akciók során különösen kegyetlenül bántak az ilyen ruhát viselő áldozatokkal. Az ortodox családoknak jellemzően sok gyermekük volt, és a náci ideológia ezért is kiemelt célpontként kezelte az ortodox nőket.

De nem csak a zsidó nők voltak veszélynek kitéve. 1943 és 1944 folyamán a nácik tömegével gyilkoltak le roma nőket az auschwitzi táborban, fogyatékkal élő nőket végeztek ki a T-4 és más eutanáziaprogramok keretein belül és partizánnak kikiáltott nőket és férfiakat mészároltak le számos szovjet faluban.

A német orvosok zsidó és roma nőkön végeztek sterilizálási (művi meddővé tételi) kísérleteket.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp