Izrael igazi olvasztótégely, és ez nyitottá teszi az embereket

Színésznőből lett neves drámaíró, Mikve című darabját nagy sikerrel játszották a Pesti Színházban Michal Dočekal rendezésében. Hadar Galron az ISRA-Drama nevű drámafesztivál keretében járt legutóbb Budapesten március közepén. Interjú

Színésznő, rendező. Író, forgatókönyvíró, humorista. Hogy fér ennyi minden az idejébe?

Hadar Galron: Mondjuk, nem pucolok ablakot. J

Komolyra fordítva a szót, ezek a dolgok mind filmes és színházi művész életének részét képezik, és nem állnak egymástól olyan távol, mintha mondjuk színész lennék és pilóta (És mindannyian hálát adhattok az égnek, hogy nem vagyok pilóta – az irányítási képességem egyenlő a nullával.)

Humorista. Nem tudom miért, de kicsit meglepett. Drámák és nevettetés. Hogyan kell ezt elképzelni?

Hadar Galron: Úgy hiszem, a humor egyfajta életforma – „túlélő felszerelés”-nek szoktam hívni. Ilyen nehéz időkben különösen nagy szükség van rá. A stand-up műsoraim NAGYON KOMOLY témákat járnak körül (például azt, hogyan tekint a nőkre a zsidó jog!)

Hadar Galron

Nőként nem érzi magát hátrányban a férfi rendezőkkel szemben?

Hadar Galron: Nagyobb kihívás nőként betölteni ezt a pozíciót. Igen, hosszú utat jártunk be, de az emberek még mindig nehezen fogadják el a női vezetőket. És nekünk magunknak is el kell hinnünk, képesek vagyunk vezetni.

Sokan még mindig azt gondolják, a nőnek a konyhában a helye, és a legtöbb háztartásban továbbra is a nők főznek, de ha kilépünk a külvilágba, akkor a mesterszakácsok főként férfiak (akik egyébként az édesanyjuk és a nagymamájuk receptjeit használják).

Tehát a művészet világában – ami nem egy nőies szakma – ki kell harcolnunk a helyünket.

Izraelben egyenlő arányban vannak férfi és női rendezők – a különbség ott van, hogy a pénzt és státuszt biztosító nagyszínházakban a rendezők 80%-a férfi, és az alternatív színházakban van sokkal több nő.

Anyai részről angol, apai ágon marokkói származású. Mit gondol Izrael kulturális sokszínűségéről?

Hadar Galron: Izrael egy olvasztótégely. És néhány évenként újabb és újabb kultúrák csatlakoznak a „klubhoz”. Néhányan a cionizmus miatt, mások az antiszemitizmus elől menekülve. Mindez nagyon nyitottá teszi az embereket. Hiszek abban, hogy mindez többszintű párbeszédeket nyit meg. Mindannyiunknak van mit tanulnia másoktól.

A Mikve című darabja nálunk Budapesten is sikert aratott. Szereplői kizárólag nők, egy női rituális fürdő látogatói. Ön ortodox zsidó családba született. Mennyiben hatottak művészetére a vallási hagyományok?

Hadar Galron: A vallási hagyományok, szertartások és szövegek táplálják a művészetemet. A legmélyebb önmagam részét képezik.

Fütty c. darabja egy monodráma. Ön rendezte és Ön is adja elő. Már az elején tudta, hogy saját maga fogja eljátszani? Mennyiben más érzés így játszani, hogy Ön rendezte?

Hadar Galron:  Nem én rendeztem, hanem Hana Vazanna Grinwald. Természetesen én is nagy mértékben bevonódtam. Nagyszerű csapatként dolgoztunk együtt! Az írásban is részt vett. A darabot az élettapasztalataimra és Yaakov Buchan írásaira alapoztam.

Járt már korábban is Magyarországon? Mik a tapasztalatai? Milyen a légkör, milyen az itteni zsidóság élete?

Hadar Galron:  Két nagyon rövidke látogatást tettem Magyarországon – nem eleget ahhoz, hogy belelássak a magyar zsidók életbe. Gyönyörű vidék!

Néha éreztem a történelmi múlt mély szomorúságát. Ez a látogatás messzemenően a legoptimistábbra sikeredett! J Habár ez az időszak is nagyon próbára teszi az embert.

Senki sem tudhatja, hova vezetnek ezek a dolgok, az irányérzékünk sem segít. DE a humorérzék most is a hasznunkra válhat.

Én mindenesetre azért imádkozom, hogy mindegyikünknek legyen miért mosolyognunk.

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp