A koncentrációs tábor, ahol nők kegyetlenkedtek nőkkel

A ravensbrücki koncentrációs tábor őrei az egyik túlélő szerint „átlagos nők voltak, akik ördögi dolgokat műveltek”.

A ravensbrücki női koncentrációs tábort Heinrich Himmler, az SS vezetőjének ötlete nyomán hozták létre 1939-ben Németország északi részén. Sokáig ez volt az egyetlen női tábor.

Foglyok a ravensbrücki koncentrációs táborban (Fotó: Német Szövetségi Archívum / Wikimedia Commons)

Eredetileg a rezsim által deviánsnak minősített csoportok tagjainak jelölték ki: prostituáltak, abortuszosok, leszbikusok, kommunisták, szociáldemokraták kerültek oda, de bűnözőket, cigányokat, Jehova tanúit és zsidókat is fogva tartottak, olvasható a Telex ismeretterjesztő írásában.

A cikk szerint a táborba 1945 áprilisi felszabadításáig több mint 130 ezer nőt és gyereket deportáltak. Jelentős részük nem élte túl a fogságot, aminek egyik oka az volt, hogy a tábor kapacitásánál jóval több embert zsúfoltak össze kis helyen, és egyre nyomorultabbak lettek a feltételek.

A kutatások szerint az 50 ezret is meghaladhatta a halálos áldozatok száma. Az éhezés, a kényszermunka, a rendszeres kínzások és verések, halálos injekciók, gázkamrák, akasztások, orvosi kísérletek és betegségek végeztek a foglyok jó részével.

Mindebben jelentős szerepet vállaltak a női SS-felügyelők, német kifejezéssel az Aufseherinek, akiket újságokban feladott álláshirdetésekben toboroztak. Ezek a hirdetések elsősorban a szegényebb családokból érkező, alacsonyabb iskolázottságú rétegnek voltak vonzóak, hiszen nem sok lehetőség közül válogathattak, egy gyári munkánál pedig ígéretesebb volt a magasabb fizetés és egyéb juttatások miatt.

A katonás fegyelemhez szokott nők kiképzése gyorsan lezajlott, de azért még kaptak ideológiai nevelést is, például a Jüd Süss antiszemita filmet vetítették le nekik. Sokan közülük amúgy is magukénak vallották a hitleri ideológiát, így még az a tudat is fűtötte őket, hogy valami hasznosat tesznek az árja német társadalomért.

Felszabadított foglyok a ravensbrücki női koncentrációs táborban 1945 áprilisában (Fotó: Svéd Vöröskereszt / Wikimedia Commons)

A női őrök közül sokan Ravensbrückben kezdték karrierjüket és kiképzésüket, mielőtt elkerültek volna Auschwitzba, Bergen-Belsenbe vagy más táborokba.

„Átlagos nők voltak, akik ördögi dolgokat műveltek”

– mondta róluk az egyik túlélő, a holland Selma van de Perre. Ravensbrückben mindennapos volt a verés és a kínzás, de gyakran minden különösebb ok nélkül meggyilkoltak foglyokat. Leginkább ütlegelésben, rugdosásban, taposásban nyilvánult meg a fizikai erőszak. De az is előfordult, hogy német juhászkutyáikkal maratták meg a foglyokat.

A rettegett őrök között volt Elisabeth Volkenrath, Auschwitz és Bergen-Belsen 1945-ben halálra ítélt női főfelügyelője, aki korábban segédmunkás volt. Ruth Closius, akit szintén rendkívüli kegyetlenségéért ítéltek halálra, pedig ápolónő szeretett volna lenni. A hírhedt Irma Grese, akit Belsen Szörnyetegének is neveztek, egy tejgazdaságban dolgozott, miután 15 évesen elhagyta a szülői házat.

22 évesen végezték ki Auschwitz legkegyetlenebb női őrét – Kibic Magazin

A Harmadik Birodalom által elkövetett bűnök végrehajtóinak sorából a leghírhedtebbek között emelkedik ki Irma Grese, aki még társai közt is kegyetlenségéről volt hírhedt. Az „auschwitzi hiéna” a holokauszt történetének egyik legsötétebb női alakja. Grese 1923. október 7-én született öt gyermek közül harmadikként a weimari Németország Mecklenburg-Strelitz államában, ahol édesapja tehenész volt.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp