Nem a békéről, hanem a megadásról tárgyalhatott Putyin Bennettel

Jeruzsálemnek nincs valódi hatalma vagy befolyása, és nincs abban a helyzetben, hogy gazdasági vagy biztonsági garanciát vállaljon egyik fél számára sem.

Naftali Bennett miniszterelnök a hétvégén Moszkvába és Berlinbe látogatott, hogy békét teremtsen Oroszország és Ukrajna között.

Naftali Bennett miniszterelnök drámai, szombati moszkvai, majd berlini látogatását azzal magyarázták, hogy megpróbálták elérni a tűzszünetet, mielőtt az orosz támadások tovább eszkalálódnának, és újabb haláleseteket és pusztításokat okoznának Ukrajnában. Bennettre a közvetítő és a békeközvetítő szerepét osztották, aki egyedüli politikusként beszélhet mindkét féllel, Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Erőfeszítéseit állítólag egyeztették az Egyesült Államok kormányával, valamint Olaf Scholz német kancellárral (aki néhány nappal korábban járt Jeruzsálemben) és Emmanuel Macron francia elnökkel.

Sok kommentátor és elemző számára a vállalkozás hősies volt, és Izraelt a nemzetközi hatalmi brókerek legfelső szintjére helyezte. Egyesek rámutattak arra, hogy hatalmas a szakadék aközött, hogy a nem kormányzati szervezetek és az ENSZ által vezetett kampányok arra törekszenek, hogy Izraelt leprásnak minősítsék és elszigeteljék, és a mostani globális béketeremtő státusz között. Ez minden bizonnyal jelentős előrelépést jelentett mind Bennett saját belpolitikai, mind Izrael imázsában világszerte, ami további előnyökkel jár más izraeli érdekeket illetően, beleértve az iráni atomprogram leállítását is.

Zelenszkij, Bennett, Putyin

De van egy másik értelmezés is, amely hihetőbbnek és kevésbé vonzónak tűnik, és amely inkább az egyoldalú feladás közvetéséről szól. Putyin lépései azt a gondosan megtervezett és végrehajtott stratégiát tükrözik, amelynek célja az ukrán városok szisztematikus levadászása. Egyértelműen és többször megfogalmazták már Putyinnak azt a célkitűzését, hogy demonstrálja az oroszok erejét az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben. Ezért van szüksége arra, hogy Zelenszkij és az ukrán erők megadják magukat, és létrehozhasson egy Kremlből irányított bábkormányt.

Ha Putyin passzív hírvivőnek használja fel Bennettet arra, hogy Zelenszkijnek, az európai vezetőknek és a Biden-kormányzatnak közvetítse a megadás feltételeit, az távol állna egy aktív közvetítő és békeközvetítő tevékenységétől. A békemegállapodás esetén – amely a tűzszünettel kezdődik, és kölcsönös engedményekből áll – mindkét fél lemond valami jelentősről a béke érdekében. A közvetítő alapvető feladata ilyen körülmények között, hogy elősegítse az átmenet feltételeit, majd a megállapodást, és biztosítsa a kommunikációs csatornát, ha a két fél nem beszél egymással.

Oroszország és Ukrajna esetében Izrael a kommunikációs csatornán túl keveset tud nyújtani. Jeruzsálemnek nincs valódi hatalma vagy befolyása, és nincs abban a helyzetben, hogy gazdasági vagy biztonsági garanciát vállaljon egyik fél számára sem.

A konfliktus során a sikeres mediációhoz általában megkövetelt másik feltétel az érettség, amely arra az állapotra utal, amikor mindkét fél eleget szenvedett, és már nem éri meg folytatni a harcot. A függetlenségi háborúban és a jom kippuri háborúban a közvetítők képesek voltak fegyverszüneti megállapodások közvetítésére, amikor ez a szakasz elérkezett.

Az orosz invázió során még nincs egyértelmű jele ennek az érettségnek, mivel folytatódik az ukrán városok meghódítása és a pusztítás. Noha beszámolók és videók szólnak a sikeres ukrán ellentámadásokról, nehéz elválasztani a dezinformációt a valóságtól.

Lehetséges, hogy az ukrán ellenállás és az orosz áldozatok száma meghaladja a Putyin által tervezettet, és ugyanez igaz a nyugati gazdasági szankciókra is, de ez csak spekuláció.

Ezen okokból kifolyólag nem zárható ki egy sötétebb forgatókönyv, amelyben Putyin Izraelt és Bennettet inkább hírvivőként használja fel a kommunikációra és a teljes megadásra vonatkozó feltételek kikényszerítésére, nem pedig segítőként és békeközvetítőként van jelen. Bár az optimizmus fontos, különösen a szörnyű pusztulás közepette, fontos reálisnak maradni.

Az író a Bar-Ilan Egyetem Konfliktuskezelési és Tárgyalási Programjának emeritus professzora, valamint a NGO-kutató Intézet vezetője. Menachem Begin és az egyiptomi-izraeli békefolyamat című könyve 2019-ben jelent meg.

A cikk eredetileg a Jerusalem Post-ban jelent meg.

A Vélemény rovatban közreadott cikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét, álláspontját.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp