Szenes Hanna az egyike a kevés magyar nőnek, akiről közteret neveztek el

Világszerte jellemző, hogy a közterek leginkább ismert férfiak után kapják a nevüket, elenyésző a nőkről elnevezett utcák, terek aránya. A helyzet Budapesten is hasonló.

Egy 2022-es interaktív térkép és kutatás szerint a budapesti közterületek túlnyomó többségét, egészen pontosan 91 százalékát (2039 közteret) valós személyekről nevezték el, míg a fennmaradó 9 százalék (208 köztér) személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi (208 köztér). A személynevet viselő 2247 budapesti köztér 90 százaléka férfinevet kapott.

Az adatgyűjtés azonban szomorú felismeréseket is tartogatott: kiderült ugyanis, hogy a közterületek mindössze 10 százalékát (224) nevezték el nőről, továbbá ezek közel fele, 45 százaléka fiktív személy után kapta a nevét. A férfiakról elnevezett közterületeknél ez az arány mindössze 5 százalék.

Holott a közterek nevében a kiemelkedő személyiségek tovább élhetnek, emlékük megmarad az eljövendő generációk számára is.

Üdítő kivétel, hogy 2015-ben parkot neveztek el Szenes Hannáról az Erzsébetvárosban. A kör alakú burkolt részt Mikus Sándor 1966-ban készült emlékkútja (a bronz szobor 2 méteres) díszíti, körülötte padok és akácfák állnak.

Egy idézettel ellátott kő állít emléket Szenes Hannának, aki a II. világháború idején az angol hadsereg tisztjeként ejtőernyővel ereszkedett le, hogy szervezze a zsidó ellenállást. Elfogták és kivégezték.

2020-ban helyezték el a téren Szenes Hanna miniszobrát, amelyet Kolodko Mihály készített.

Ezeken az arányokon kívánt tavaly javítani a II. kerületi Önkormányzat, amikor az egyik sétány Szabó Magda nevét kapta. A tervek szerint Psota Irénről, Solt Ottíliáról és Komlós Juciról is neveznek el a jövőben közterületet a kerületben.

Az alábbi interaktív térképet azért készítette el Budapest Főváros Levéltára és az ÁTLÓ, hogy ezen lehessen végignézni a budapesti névadási szokásokat.

Nevek és terek – Budapest utcanevei

Budapesten több mint kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve, esetleg valamely keresztnevet viseli. A névadási szokások sokmindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp