A rabbiknak kell vezetniük, ha azt akarjuk, hogy zsidó élet legyen

Rabbit avatott hétfőn az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem a Rumbach zsinagógában. Az OR-ZSE eközben olyan megállapodásokat köt német egyetemekkel, amelyek célja a hazai neológia fénykorában elért szellemi értékeknek a megőrzése, továbbadása és gyarapítása.

Több mint négy év elteltével avatott ismét rabbit az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE), az ünnepélyes eseményre ezúttal a Rumbach zsinagógában került sor. Itt kapta meg oklevelét és a hagyományos rabbinikus áldást Kurucz Ákos, aki már egy ideje vallási vezetőként segíti a nyíregyházi zsidó közösséget.

Rabbiavatás a Rumbach zsinagógában (Fotó: Kibic)

Az Ukrajnában zajló háború az OR-ZSE rendezvényére is rányomta bélyegét, az esemény ugyanis a békéért való, négy nyelven: héberül, magyarul, németül és ukránul elmondott imával kezdődött. A meghívott vendégek egyike, Manja Schüle, Brandenburg tartomány tudományért, kutatásért és kultúráért felelős minisztere az ukrán zászló színeiben (kék ruhában, sárga öv és sál) öltözve érkezett, és mondott ünnepi beszédet.

Az OR-ZSE az eseménynek a Nemzetek összekötő híd nevet adta, kifejezve ezzel azt az évszázados szellemi kapcsolatot, amely összeköti a német ajkú askenázi zsidóságot a hazai neológiával. Többek között erről is szót ejtett Vajda Károly, az OR-ZSE rektora, aki nyitó beszédében kiemelte még, hogy az intézmény megnyitója óta ez a második olyan esemény, amelyen részt vesz a kormány képviselője.

Míg az 1877-es megnyitó ünnepségen Tisza Kálmán miniszterelnök, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter tisztelte meg a frissen felavatott Rabbiképzőt a jelenlétével, addig a hétfői rabbiavatáson Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára jelent meg. A helyettes államtitkár rövid beszédében köszönetet mondott a Mazsihisznek az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségért, illetve bejelentette, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök), amely kuratóriumának ő is tagja, a napokban megnyitja badacsonytomaji üdülőjét a menekültek előtt.

Verő Tamás, Radnóti Zoltán és Darvas István főrabbik (Fotó: Kibic)

A beszédek után Kurucz Ákos rabbivá avatása (szmichá) következett, amihez Verő Tamás, Darvas István és Radnóti Zoltán főrabbik a Rumbach zsinagóga tóraszekrénye előtt sorakoztak fel. Radnóti Zoltán avató beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidó élet meglétéhez a rabbiknak kell vezetniük a közösségeket. Kurucz Ákos a rabbinikus áldást Darvas Istvántól kapta meg, az oklevelet pedig Verő Tamástól vehette át.

„Látták, hogy a kulcslyukon kukucskálok, és kinyitották előttem az ajtót”

– emelte ki beszédében Darvas István főrabbit és Balázs Gábor professzort Kurucz Ákos. A frissen felavatott rabbi feleségének, Teszter Nellinek is köszönetet mondott, aki azt kérte tőle, hogy az első, rabbiként kapott fizetéséből vegyen neki egy gyűrűt és egy fülbevalót, hogy ezek emlékeztessék arra a rabbit, hogy igaza volt a feleségének, amikor azt mondta: sikerülni fog megszereznie a rabbi diplomát. Kurucz Ákos a fülbevalót át is adta a Rumbach közönsége előtt feleségének.

Legutóbb 2017-ben avatott rabbikat az OR-ZSE, akkor Fináli Gábor és Petrovics Péter vehette át a diplomáját, azelőtt pedig 2014-ben tartott rabbiavatót az intézmény. Vajda Károly a Kibic kérdésére válaszolva elmondta, hogy az OR-ZSE osztatlan rabbiképző szak öt évfolyamán jelenleg nagyjából hét fő végez tanulmányokat. Ez a szám azért hozzávetőleges, mert életviteli vagy egyéb okokból meg-megesik a hallgatók mintegy harmadával, hogy rövidebb, hosszabb időre megszakítják tanulmányaikat. Ők hallgatói is az Egyetemnek, rabbiszakosok is, de éppen szüneteltetik tanulmányaikat, ezért nem kalkulálható előre, hogy mikor fognak végezni. A következő rabbi avatása ez év júniusában várható.

Kurucz Ákos rabbi (Fotó: Kibic)

Az OR-ZSE rektora szerint a rabbihallgatók létszáma megfelel a neológ hitközségek létszámának. A képzés színvonalának növelésével viszont más áramlatok és más országok számára is képezhetnek rabbikat, ahogy ez még Scheiber Sándor idején elő-előfordult, 1933 előtt pedig egyenesen természetes volt. A rabbiképzés ugyanakkor Vajda Károly szerint nem mennyiségi kérdés, hanem elsődlegesen minőségi.

„A Mazsihisznek elhivatott, jól tájékozott, tehát több nyelven tájékozódni képes széles látókörű, tudományosan képzett vallási vezetőkre van szüksége. Ehhez nem csak a képzési körülményeket kell javítanunk, hanem meggyőződésem szerint megfelelő életpályamodell kidolgozására is szükség van”

– véli a rektor.

Vajda Károly úgy látja, már hallgató korukban támogatni kell a tehetségeket, a tehetségteleneknek pedig lehetőséget kell adni arra, hogy olyan szakon tanulhassanak tovább, amelyekhez elegendőnek bizonyulnak adottságaik. „A tanulmányok elhúzódása mögött okként gyakran figyelhetők meg ugyanis egzisztenciális gondok, ahogy olykor a szorgalom, vagy bizonyos adottságok hiánya is. Ezen a téren is föl kéne zárkóznunk a külföldhöz. Az anyagi biztonság és a verseny együttesen minőségteremtő ösztönző erő ugyanis.”

Ide kapcsolódik, hogy a jogász végzettségű Kurucz Ákos az első rabbi a rendszerváltás óta, aki egy polgári diplomával a zsebében végezte el a rabbiképzőt. Erről Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszélt, aki hozzátette, hogy valaha a rabbiképzőben a polgári diploma megléte volt a norma, a rabbinikusi tudás a világi műveltséget koronázta meg.

A rabbiavatást követően a Rumbach zsinagógában az OR-ZSE díszdoktori címet adományozott Walter Homolka professzornak (Potsdami Egyetem) és Stefan Schreiner professzornak (Tübingeni Egyetem), majd Vajda Károly együttműködési megállapodást írt alá Florian J. Schweigerttel, a Potsdami Egyetem rektorhelyettesével. Az OR-ZSE rektora arról tájékoztatta a Kibicet, hogy a megállapodás közös európai együttműködésen alapuló képzések kidolgozásáról, illetve elindításáról, tudományos kutatási együttműködésről, valamint tudományos minősítési eljárásokban folytatott kooperációkról szól.

Vajda Károly, az OR.ZSE rektora (Fotó: Kibic)

Az OR-ZSE 2019-ben nem már kötött együttműködési megállapodást a Potsdami Egyetemen működő neológ (maszorti, konzervatív) rabbiképző intézettel, a Zacharias Frankel College-dzsal. „Ennek a csereprogramok területén láttuk hasznát, de a 2020-as év válságos időszakában önzetlen anyagi segítséget is kaptunk a partnerintézményünktől” – közölte Vajda Károly. Most viszont magával a Potsdami Egyetemmel kötött az OR-ZSE együttműködési megállapodást, ami a rektor szerint azért nagy szó, mert Brandenburg Tartomány Egyetemének, arányait figyelembe véve, mondjuk, az ELTE lehetne a partnere.

„Hogy mégis partneri kapcsolatra lépnek velünk, annak bizonyítéka, hogy mennyire fontosnak tartják a zsidó vallási felsőoktatás erősítését, európai hálózatosodásának előremozdítását. A mostani keretmegállapodás az egyetemközi kooperáció új dimenzióját nyitja meg előttünk” – fogalmazott az OR-ZSE rektora, aki március első napján hasonló megállapodást ír alá a Hamburgi Egyetemmel is.

Vajda Károly szerint a megállapodások közös célja a hazai neológia fénykorában elért szellemi értékeknek a megőrzése, továbbadása és gyarapítása.

„Hosszú út kezdetén állunk. Scheiber Sándor örökét olyan módon kívánjuk bekapcsolni Európa tudományos vérkeringésébe, hogy az OR-ZSE ott folytathassa, ahol fejlődési pályáját a nácizmus és a kommunizmus derékba törték.”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp