Magyar irodalmár alkotta meg a világon mindenhol használt homoszexuális kifejezést

Petőfi Sándor is a barátja volt Kertbeny Károlynak, aki az első között foglalkozott a homoszexuálisok jogaival. Februárban van az LMBTQ történeti hónap Magyarországon.
A könyvkereskedőből lett irodalmár Bécsben született magyar szülők gyermekeként, de később nagyon sok időt töltött Pesten. Hatvany Lajos író, kritikus 1917-ben írta: „egyike a legjobb s méltatlanul elfeledett magyar emlékiratíróknak”.

Kertbeny irodalmi ambíciói azt követően szökkentek szárba, hogy 1845-ben megismerkedett későbbi barátjával, Petőfivel. Ekkor határozta el, hogy a magyar irodalmat fogja képviselni a világban, és ezért Petőfi mellett Aranyt, Jókait, Vörösmartyt fordított németre és angolra.

Nyelvújítóként feltalálta a „homoszexuális” és a „heteroszexuális” kifejezést, amelyet a világ minden táján átvettek. Az irodalmár egyébként saját bevallása szerint akkor csöppent e szubkultúrába, amikor 1840-ben egyik „abnormális ízlésű” fiatal barátja egy zsaroló miatt öngyilkosságot követett el, és búcsúlevelében arra kérte, figyelmeztesse kapcsolatait az őt halálba kergetőre.

Kertbeny Károly

Csak a halála után kerültek elő a homoszexualitással foglalkozó röpiratai, amelyek nem sokkal az előtt születtek, hogy a legtöbb német államban a férfiak közötti szexuális kapcsolatokat az új, egységes birodalmi büntető törvénykönyv porosz mintára akár ötéves börtönbüntetéssel is szankcionálta.
A felháborodott Kertbeny az általa becsmérlőnek tartott „szodomita” meghatározás helyett dobta be a „homoszexualitás” kifejezést. Ráadásul az első „meleg szabadságharcosok” egyikeként az akkortájt mások által hangoztatott „a vele született ösztönjelleget lehetetlen elnyomni” érv helyett korát megelőzően a magánélet szentségére hivatkozott.

„Az államnak nincs joga beavatkozni abba, amit két tizennégy év feletti ember önként, a nyilvánosság kizárásával, harmadik személyek jogainak megsértése nélkül egymással művel” – hangsúlyozta Karl Heinrich Ulrichs német jogász, úttörő meleg aktivistának írott levelében.

Kertbeny Károly 1882-ben, 58 éves korában hunyt el, a síremléke a magyar melegközösség emlékhelye.

Az LMBTQ történeti hónapról
A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek mindig is részei voltak az ország és a világ történelmének: munkásságukkal alakították annak sorsát még akkor is, ha mindezt valós életük, identitásuk elfedése közben kellett tenniük. A rendezvénysorozat – amelyet idén tizedik alkalommal szervez meg a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpozion Egyesület – az LMBT- emberek történelemben való jelenlétét mutatja be. Meg lehet például tudni, hogyan kommunikált a sajtó a Stonewall-lázadás időszakában, miként viszonyultak keresztény közösségek az LMBTQ-emberekhez, illetve hogyan élt Virginia Woolf vagy Marcel Proust. Budapesten és vidéki városokban is tartanak eseményeket, a részvétel ingyenes.

További információk és programok itt találhatók:

https://lmbttortenetihonap.hu/

 

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp