Kiemelkedő zsidó személyekről szóló kutatásokra írt ki pályázatot az OR-ZSE

A pályázat célja olyan hallgatók kutatásainak bátorítása, akik zsidó történelemmel, kultúrával szeretnének foglalkozni. A pályázatok beadásának határideje: 2022. március 30.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) pályázatot hirdet egyetemi és főiskolai hallgatók számára.

Idén is nagy hangsúlyt fektetnek az interdiszciplináris és multidiszciplináris megközelítésekre. A témakiírások során a kiemelkedő teljesítményt nyújtó zsidó személyiségek munkásságának feldolgozását tűzték ki célként. Ugyanakkor ismét meghirdetnek olyan témát is, amellyel építészhallgatókat (is) szeretnének megszólítani, összekapcsolva a tudományos kutatást és a művészi kreativitást.

A pályázaton alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben és doktori képzésben tanuló hallgatók egyaránt részt vehetnek. Két vagy többszerzős dolgozatokkal is lehet pályázni. Ez esetben a pályázók a díjakból a hozzájárulás arányában részesülnek, a hozzájárulás arányáról a mellékelt űrlapon kell nyilatkozni.

A dolgozatnak legalább 80 (nyolcvan) százalékban a Mazsihisz és az OR-ZSE 2021/2022-es akadémiai évben meghirdetett pályázati kiírásra készült dolgozatnak kell lennie, amiről a pályázónak a mellékelt űrlapon szintén nyilatkoznia kell.

PÁLYÁZATI TÉMÁK ÉS LEÍRÁSUK

1. A soá gyermekei
A kiírás célja a soá hatásának vizsgálata a holokauszt másod-, harmad- vagy negyed generációjához tartozó művészek, tudósok, közéleti személyiségek életútjára és munkásságára. A dolgozatban egy vagy több művész, tudós vagy közéleti személyiség életútjának és életművének bemutatását várjuk, abból a szempontból, hogy a holokauszt traumája milyen módon jelentkezik munkásságukban, illetve hogy élettörténetüket hogyan befolyásolta a soá traumája. A művész életutak esetében a pályamű alkotóművészek – írók, költők, zeneszerzők, képzőművészek, filmrendezők – vagy előadóművészek pályáját és életútját is bemutathatja, és a populáris kultúra képviselőivel is foglalkozhat. A témakiírás az irodalomtudományi, zene-, művészet-, dráma-, színház-, filmtörténeti és művészetelméleti, valamint a pszichológiai és szociológiai megközelítéseket helyezi előtérbe, de nyelvészeti, történelmi vagy egyéb humán-, illetve társadalom- és hittudományi megközelítésekre is lehetőséget nyújt.

2. Zsidó nők és szerepek
A témakiírás célja a zsidó nő hagyományban, családban és a művészeti, tudományos életben, közéletben betöltött szerepének bemutatása. A dolgozattól egy vagy több női életút és pályakép bemutatását várjuk, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a legkülönbözőbb szerepek és lehetőségek miként egyeztethetőek össze a zsidó hagyománnyal és/vagy a zsidó történelem tapasztalataival. Hogyan lehet családot, hagyományt és karriert egyszerre megélni? Hogyan lehet a hagyományos zsidó női szerepekben, de egyúttal művészként, tudósként, közéleti személyiségként is érvényesülni? Milyen szerepe van a zsidó nő életútjában és karrierjében a zsidó történelmi tapasztalatnak? Milyen szerepet játszottak és játszanak a nők a zsidó közösségekben vagy azokon kívül a karitatív tevékenységekben és/vagy a művészetek támogatásában, az alkotó, kreatív munkákban, és ezt hogyan egyeztetik/egyeztették össze a hagyományos zsidó női szerepekkel? A dolgozat témája szintén többféle megközelítést tesz lehetővé, a szociológiai, történeti, vallástudományi nézőponttól a különböző művészetekkel foglalkozó tudományok nézőpontjáig.

3. Zsidó képzőművészek – judaisztikai témák, motívumok
A 19. században előzmények nélkül jelentek meg egyre nagyobb számban a zsidó képzőművészek és műveik a nyilvánosság előtt Európa- és világszerte, így az újjászülető Izraelben is – például Maurycy Gottlieb, Isidor Kaufmann, Marc Chagall, Reuven Rubin – és alkotásaik. A 20. századi Magyarországon is jeles alkotók sorát említhetjük, köztük Farkas Istvánt, Bálint Endrét vagy Ország Lilit. Művészetükben rendszeresen megjelennek zsidó témák és motívumok: a Héber Bibila alakjai, ódon temetők, ünnepi jelképek, a kelet-európai stetl-világ, Jeruzsálem kövei és a Szentföld tájai. A kiírással arra szeretnénk inspirálni a téma iránt érdeklődőket, hogy egy-egy alkotó életművén, vagy egy korszakokon és művészeken átívelő motívumon keresztül vizsgálják meg a zsidóság önreprezentációját az elmúlt két évszázad országonként, kontinensenként eltérő, sokszor hányattatásokkal, megpróbáltatásokkal teli történelmi fordulatai közepette.

4. Épített zsidó örökség – Zsidó temetők rehabilitációja
Magyarország városaiban és falvaiban több, mint 1500 zsidó temető található, nagy részük kevéssé rendezett, sok síremlék ledőlt, összetört, bekerítetlenül, vandalizmusnak esett áldozatul. Mellettük esetenként romos ravatalozók és elhagyott gondnoki házak állnak. Az utóbbi években egyre több zsidó temető újul meg, azonban még sok a teendő. A kiírás célja, hogy a pályaművek előremutató, fenntartható, esztétikus megoldásokat nyújtsanak a jövőbeli felújításokhoz. Ehhez számítunk az érdeklődő építészmérnöki, építőművész, építész, tájépítész, várostervező és településmérnök szakok hallgatóinak ötleteire. A pályaművekben a választott téma történeti feltárása, a jelenlegi állapot értékleltára és analízise mellett elsősorban koncepcionális terveket várunk a terület rehabilitációjára tájépítészeti és építészeti eszközökkel, törekedve a hiteles történeti állapot megőrzésére.

A teljes pályázati kiírás itt érhető el: