Borgula András: A zsidóság nem pusztán vallási közösség, hanem életforma

Európa egyetlen zsidó előadóművészeti az önerőre épít, a kulturális programok mellett egy bisztró-kávézót is nyitottak, ahol nincs záróra, mindig addig tartanak nyitva, amíg van vendég.

Olyan típusú zsidó kulturális tér, mint a Gólem, nincs másik a világon. Borgula András és csapata tavaly ősszel nyitotta meg a Gólem Központot a Csányi utcában. Hosszú távú vágyuk a jövőre nézve az, hogy a Csányi utcából egy zsidó kulturális utcát varázsoljanak, és ebben például nagy segítség, hogy a szomszédban működik az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár. Egy ilyen utca megszületésével pedig ugyanaz a céljuk, mint a Gólem Központtal: megmutatni, hogy a zsidóság nem pusztán egy vallási közösség, hanem életforma és kultúra. Ez a törekvés egyébként összecseng a VII. kerület kultúrpolitikájával is: azt szeretnék elérni, hogy Erzsébetvárosról ne a bulinegyedre meg a kocsmákra asszociáljon az ember, hanem arra, hogy ez egy színes és színvonalas kultúrnegyede a belvárosnak, olvasható a welovebudapest.hu cikkében.

Marcsa Barbara, Borgula András, Nádor Lili, foto: Polyák Attila, WeLoveBudapest

A Gólem elsősorban színház, ugyanakkor a már nálunk is tapasztalható trendbe is illeszkedik. A központ elsősorban ugyan kultúrát kínál, de a bisztró-kávézó is fontos hangsúlyt kap. A közhasznú alapítványként működő Gólem önfenntartó: egyfelől vannak az eladott jegyek, másfelől a kávézó-bisztró bevétele, illetve működik itt egy ifjúsági stúdió is, melynek tagdíja van, és ez is a bevétel részét képezi. És természetesen folyamatosan indulnak uniós, állami és kerületi pályázatokon is.

A hatfős Gólem-csapatban az a legszimpatikusabb, hogy mindent maguk csinálnak, még az ételeket is, helyben.

És ennyiből talán jól jött a pandémia – bár András azt azért megjegyezte, hogy az ellenségének sem kívánja, hogy járvány és korlátozások idején nyisson egy új helyet –, mert a lezárások két éve alatt előremenekültek: a gazdasági igazgató kitanulta a pékmesterséget, a művészeti titkár pedig – aki a Gólem előtt 25 évig a Katona József Színházban dolgozott – szakácsvégzettséget szerzett, éppúgy, mint a művészeti vezető és rendező Borgula András. Így náluk az a szabály, hogy nincs szabály: mindenki csinál mindent, amire éppen ráér és amit tud.

foto: Polyák Attila, WeLoveBudapest

Amikor előadás is van, akkor az egyébként délben nyitó bisztró-kávézó este 6-kor bezár. Fél 8-kor elkezdődik az előadás, majd azt követően ismét felébred a vendéglátás, záróra pedig nincs, mindig addig tartanak nyitva, amíg van vendég. Ezért itt nem kezdenek el fél órával zárás előtt látványosan pakolászni, és azzal sem kell szembesülnie senkinek, hogy a konyha már bezárt, hanem az is a vendégekhez alkalmazkodik. A közvetlenség és a rugalmasság fontos erénye a helynek.

A Gólem ars poeticája szerint a kortárs zsidó kultúrára összpontosítanak, vagyis a bemutatásra kerülő, részben izraeli, részben amerikai darabok tíz évesnél nem idősebbek. Emellett saját fejlesztésű előadásaik is vannak.

A Gólem zsidó színház, de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag zsidó származású színészek kizárólag zsidó embereknek adnak elő darabokat. Ahogy a színészek között is jó pár nem zsidó származású ember található, úgy a közönség soraiba is igyekeznek minél többféle embert bevonzani.

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp