A háború alatt bujkálnia kellett Szinetár Miklósnak, aki 90 éves lett

„Élni kell, amíg lehet, nem csak túlélni”, nyilatkozta a születésnapja alkalmából a Kossuth-díjas rendező.

Február 8-án ünnepelte 90. születésnapját Szinetár Miklós, akit az anyja és nagyanyja nevelt fel. A zsidóüldözés során ismerősöknél, rokonoknál bujkált, majd folytatta tanulmányait a Barcsay Gimnáziumban.

A Centropa Alapítvány oldalán megtalálható egy visszaemlékezés Földes Györgytől, aki osztálytársa volt Szinetárnak a gimnáziumban. Az osztályukba több más neves személyiség is járt Szinetár Miklóson kívül. Szakonyi Károly, Konrád György és Hollander Pál is az osztálytársuk volt. Sokan voltak zsidók az osztályban.

„Eredetileg zsidó osztályt is szerveztek, a zsidótörvények miatt ide csak zsidó gyerekeket vettek fel. A német megszállás alatt [lásd: Magyarország német megszállása], 1944. áprilisáig jártunk elsőbe, aztán a zsidók kimaradtak”, emlékszik vissza Földes György, majd hozzáteszi, voltak antiszemita megnyilvánulások a gyerekekkel szemben.

„Monoki tanár úr, a tornatanár úgy pofozta főleg a zsidó osztályt, hogy fölállította a gyerekeket, és az egymás mellett állók fejét összecsapta”

Szinetár Miklós a hetedik gimnáziumi osztály után, 1949-ben felvételt nyert a Színház és Filmművészeti Főiskolára. 1954-ben megrendezte a Csárdáskirálynőt, s ez elindította karrierjét. 1953-tól az Operettszínház rendezője, illetve főrendezője, majd 1960-tól a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. Ő honosította meg Magyarországon a musical-műfajt.

Szinetár Miklós

1962-ben került az éppen akkor induló televízióhoz, ahol a rendszerváltozásig vezető posztokat töltött be, hol elnökhelyettes, hol művészeti vezető, hol főrendező volt. Igazi műfajának az operát tekinti, mesterei Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv. Számtalan operarendezése mellett rendez játékfilmet, színházi előadást, tévéjátékot, tévé-sorozatot, útifilmet – itthon és külföldön. A hetvenes-nyolcvanas években a nagyközönség is megismerhette, mert a Ki mit tud?-ok és a Táncdalfesztiválok zsűrijének állandó és igen aktív tagja volt.

A Blikk interjút készített a Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas rendezővel a születésnapja alkalmából. Szinetár azt mondta: szeretné a hátralévő időt egészségesen tölteni.

„A mesék vége lett a mottóm: Boldogan éltek, míg meg nem haltak, és itt az élteken van a hangsúly. Mert élni kell, amíg lehet, nem csak túlélni.”

Visszatekintve az életére elégedett.
„Tíz ország húsz városában rendeztem összesen 198 operát, filmet, darabot, mindenfélét. Megbecsülnek és a mai napig dolgozom.”

Szinetár Dóra, Szinetár Miklós és Hámori Ildikó
  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp