Lauder 2.0: Egy fontos befektetés a jövő szempontjából

A Lauder Iskola egy új épületszárnnyal fogja bővíteni már meglévő tereit, hogy ezáltal is segítse a minőségi oktatás további fejlesztését. Ehhez, a Lauder 2.0 elnevezésű projekthez kérnek most támogatást.

A Lauder Javne Iskola október végén gálaesttel ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Horányi Gábor, az intézmény főigazgatója ezen az eseményen vázolta fel először az iskola elkövetkező 30 évét megalapozó tervet, amely a Lauder 2.0 nevet viseli.

Horányi Gábor főigazgató az iskola fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten (Fotó: Kardos Gábor / Lauder Iskola)

A szoftver verziók számozását idéző elnevezés azonban nem valamilyen újrakezdést takar, a program az iskola fejlődésének szerves részét képezi. Az iskola nem fog ezentúl másként működni, az épületben és a külső környezetben viszont tapasztalható lesz a változás,

magyarázza Horányi Gábor a Kibicnek a jövőbeli terveket.

A Lauder Iskola ugyanis egy olyan pedagógiai startup, amely a zsidó hagyományokra, a gyerekközpontú oktatásra, a partneralapú vitára és az elfogadásra épül. Ehhez társul a gyorsan változó környezet, illetve az iskola irányítási struktúrájából fakadó rugalmas döntéshozatali mechanizmus. Ez jellemzi az iskolát indulása óta, annak ellenére, hogy nincsenek teljesen elszeparálva a közoktatástól.

Horányi Gábor szerint már látszik, hogy milyen lesz a jövő iskolája, és ezt a folyamatot – leginkább az eszközhasználat területén – a Covid csak felgyorsította. A Lauderben nagyon jó alapokat sikerült lerakni ehhez az előre látható jövőhöz. „Nem embereket akarunk faragni, azt szeretnénk kiaknázni, ami bennük van.” – mondja a főigazgató. „A tanároknak sem mondjuk meg, hogy hogyan kell tanítani, inkább abban segítünk nekik, hogy hogyan legyenek hitelesek tanárként” – teszi hozzá.

A Lauder által alkalmazott újfajta oktatási módszerek előnye, hogy arra a világra készítik fel a gyerekeket, ami akkor fogja várni őket, amikor kikerülnek az iskolából. Ezek a programok leképezik az egyetemi oktatást, csakúgy, mint a munka világát. Ilyen például az „aktív nap”, amely elég furcsának tűnhet annak, aki a hagyományos iskolák tanmenetéhez szokott. Ez egy olyan nap, amikor nincs megszokott tantermi oktatás, a diákok önállóan dolgoznak projekteken, feladatokon, akár az iskolán kívül, egyénileg, vagy csoportokban.

Tervezik ezen túl a természettudományos és a művészeti oktatást egyesítő STEAM-terek kialakítását és felszerelését, valamint az INNOLAB-ot, ami arra ad lehetőséget, hogy a diákok saját innovatív ötleteiket a céges világ támogatásával valósíthassák meg, miközben azt a folyamatot is megtanulják, hogy hogyan kell egy ötletből működőképes eredményt kihozni. Mindez a főigazgató szerint abban tudja segíteni a diákokat, hogy elsajátítsák azokat a készségeket, amelyekkel kreatívan tudnak majd önállóan vagy éppen csapatban dolgozni.

Az iskola ezzel adja a diákjainak a legtöbbet, véli Horány Gábor. Míg 30 évvel ezelőtt tekintélye volt annak, aki rengeteg információt tudott fejből felidézni, addig ma már az ilyen fajta tudás fokozatosan leértékelődik. Hiába tudja valaki kívülről húsz holdkráternek a nevét, ma már csak értetlenül fognak nézni rá, hogy miért használja a biológiai memóriáját, amikor két gombnyomásra bármikor előhívható ez az információ az okostelefonon. Emellett a szóról-szóra való tanulásnak is megvannak a maga készségfejlesztő elemei. Például nagyban fejleszti a szókincset, ha valaki sok irodalmi szöveget, verset ismer fejből.

A Lauder Iskola új épületszárnyának látványterve

A Lauder Iskola továbbra is nagy hangsúlyt fektet a közösség építésére, a közösségi élmény forrásainak megteremtésére, mivel nem csak az IQ, hanem az EQ, azaz az érzelmi intelligencia fejlesztése is az iskola egyik fontos feladata.

„A budapesti zsidó közösség építése kiemelten fontos, történelmi feladatunk”

– magyarázza Horányi Gábor.

A holokauszt-túlélők generációja ugyanis a közösségtől való óvatos eltávolodást hagyta örökül, rettegve attól, hogy a közösségben való feloldódás egyben a kontroll elvesztését, a manipuláció lehetőségét hordozza magában. Ezért volt annyira jellemző a holokauszt-túlélők második generációjára az, hogy csak idősebb korukban értesültek zsidóságukról. Zsidónak lenni negatív tartalmat jelentett: azokhoz tartozni, akiket üldöztek, akiknek felmenőit elpusztították.

Az ember azonban társas lény, így a harmadik generáció – természetes módon – szeretné visszakapni a közösséget, pozitívan szeretné megélni maga vállalta zsidó identitását, mondja a Lauder főigazgatója. Történelmi okokból ez nem egy vallásos identitás. A Lauder Iskola kiemelt feladatának tekinti, hogy a budapesti zsidóság igényei szerint segítse a zsidó közösség újraépítését.

Mivel a tervek megvalósításának csak a rendelkezésre álló hely szab határt, ezért az iskola úgy határozott, hogy kibővíti a jelenleg rendelkezésére álló tereket. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumhoz egy új épületszárnyat csatolnak, amelyben egy kétszintes tornaterem és hat tanterem fog helyet kapni.

Horányi Gábor hangsúlyozza:

ezzel nem a diákok létszámát szeretnék növelni, a hely a minőségi oktatás további fejlesztéséhez kell. Az új bővítménynek köszönhetően ugyanis úgy tudják átalakítani az iskola tereit,hogy a fentebb vázolt aktív learning típusú oktatást meg tudják valósítani.

Az új épületszárny megépítéséhez, illetve a főépületbe tervezett és magas színvonalon berendezett STEAM alkotóterek létrehozásához az iskolának 1,2 milliárd forintra van szüksége. A költségek felét a fenntartó Ronald S. Lauder Alapítvány állja, a további 600 milliót pedig támogatások révén szeretnék összegyűjteni.

Támogatásokat egyrészt az erre a célra létrehozott oldalon keresztül lehet a Lauder Iskolának felajánlani, de a jövőben terveznek a gyűjtéshez kapcsolódó eseményeket, lesz online árverés gyűjtők és művészek által felajánlott képekkel, de egy-egy tehetségesebb tanuló alkotására is lehet majd licitálni. A Virág Judit Galéria a tavaszi árveréséből a kifejezetten erre a célra felajánlott és elárverezett tételek teljes leütési árát a Lauder 2.0 program számára ajánlja fel. Ezen felül állami támogatást is kérnek a projekt megvalósításához.

Fehér László az árverésre felajánlott alkotása

Horányi Gábor szerint a fejlesztés fontos befektetés a jövő szempontjából. A főigazgató optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerülni fog elérni a céljaikat.

„Erőnk a transzparenciában rejlik, és ezt már a Covid-járvány kezelése során is bebizonyítottuk. Folyamatosan tájékoztatni fogjuk a közösséget arról, hogy hogyan áll a gyűjtés, és hogyan alakulnak a költségek.”

A hosszútávú tervek között szerepel az is, hogy ha lehetőség lesz rá, a Ronald S. Lauder Alapítvány megvásárolja a szomszédos Sztehlo Gábor Gyermekotthon területét. Egy ilyen projekt előtt a terület hasznosításáról még részletesen egyeztetni kell a fenntartó alapítvánnyal is. Továbbra sem az lenne az elsődleges cél, hogy még több gyerek járjon a Lauderbe, hiszen az ide járók létszáma az elmúlt 8 évben 70 százalékkal nőtt. Horányi Gábor elképzelése szerint sikeres vállalkozások bevonásával a Lauder brandjét érettségi és egyetem közötti, vagy egyetemmel párhuzamos képzés irányába lehetne továbbfejleszteni.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp