A Broadway-n is ünnepelték Molnár Ferencet, aki a zsidóüldözés elől menekült el itthonról

A zsidó származású írót az Egyesült Államok elnöke is fogadta a Fehér Házban, és becslések szerint évente 1 millió dollárt keresett az 1920-30-as években. Tegnap volt a holokauszt emléknapja.

A világhírű magyar író középosztálybeli zsidó családból származott, Budapesten tanult, ahol újságírással kezdett foglalkozni. A számtalan nyelvre lefordított és több országban ajánlott Pál utcai fiúk című regénye is Magyarországon született, ahogy későbbi színpadi művei közül a legismertebbek is: a Liliom (1906), Az üvegcipő (1924) vagy a Játék a kastélyban (1926).

Darabjait 1908-tól kezdődően játszották Nyugat-Európa számos városában és a tengerentúlon is, igazán népszerű szerzővé pedig az 1920-as évektől vált.

“Molnár a magyar irodalom előkelő idegene” – mondta róla Németh Andor író, míg Schöpflin Aladár irodalomtörténész így emlékezett rá: „Ő az egyetlen magyar író, aki az egész munkásságával nemzetközi ellenőrzés alatt áll, s akiről mindenütt kialakult egy főpontjaiban egységes vélemény.”

A sikerek ellenére depresszióval küzdött, ami részben azzal magyarázható, hogy zsidó származása miatt megkülönböztették.

1938-ban, 50 évesen a fenyegető nemzetiszocializmus elől Nyugatra menekült a feleségével, Darvas Lili színésznővel. Először Franciaországba, Svájcba ment, majd 1939-ben New Yorkba utazott. Mindenütt tárt karokkal várták.

Darvas Lili és Molnár Ferenc

Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadwayn Panoptikum című darabját.

Felesége, Darvas Lili a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta az író 1951-es, utolsó szilveszteri hangüzenetét, amely az Amerika Hangja felkérésére hangzott el a rádióban, írja a Nyugati Pályán nevű Facebook oldal. Ebben így köszöntötte az új évet:

„És hogy végül egy szép magyar költemény szavait idézzem: “Szív küldi szívnek szívesen”. Amihez, úgy érzem, hozzá kell tenni — és ezt soha, soha el nem felejteni —, hogy ezek a szavak abból az országból indulnak el, amely itt lakó mindnyájunknak önzetlenül, sőt áldozatok árán egy második, új életet, szabadságot, polgárjogot és kenyeret adott és ad a világtörténelmi nagy menekülések éveiben. Reményteljes boldog, új évet mindnyájuknak.”

1952. április 1-jén, 74 éves korában halt meg New Yorkban, gyomorrákműtétje közben.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp