Egy ambiciózus fiatal rabbi, akit háttérbe szorítottak, mert kritizálta Izraelt és vallási riválisait

„Sajnálom, hogy elhallgattatnak, és sajnálom, hogy Izrael ellenségének neveznek, egy olyan országénak, amelyhez nagyon kötődöm” – mondta Fináli Gábor rabbi, akiről portrét közölt a Jewish Telegraphic Agency, amelynek szerkesztett változatát közöljük.

2020 nyarán Fináli Gábor a kemény munkával elért sikereinek örvendett. A 44 éves rabbi és kántor 2015-ben örökölte meg az Ohél Ávráhám zsinagógát, ahova akkor még főként csak idősek jártak, de néhány év alatt sikerült életet lehelnie a közösségbe. Fiatal családok jelentek meg a Budapest nyüzsgő központjában lévő, lakásméretű zsinagógájában, amelynek nagytermét neonfényekkel díszítették. Sábbátonként a közösséghez tartozó mintegy 200 fős holdudvarból 50-60* ember gyűlt itt össze – sokan lazán öltözve –, hogy énekeljenek és imádkozzanak, miközben gyerekeik a sarokban lévő játékokkal játszottak.

De 2020 júliusában Fináli megsemmisítő csapást szenvedett, amikor a Mazsihisz – a fizetését biztosító zsidó ernyőszervezet – nyilvánosan istenkáromlással vádolta meg, és kirúgta a rabbitestületből. Ez volt az első alkalom, hogy a testület ilyen lépést tett egy tagjával szemben.

Fináli Gábor (fotó: Cnaan Liphshiz)

Provokatív bejegyzések és megtorlás

A Mazsihisz felháborodott Fináli több provokatív Facebook bejegyzésén. Az egyikben azzal vádolta Izraelt, hogy „lassan egy újabb holokausztot idéz elő”, mivel a zsidó állam 1948-as megalapítása óta „káoszt” okoz, és „a diaszpórában élő zsidók elleni legtöbb, ha nem az összes támadás miatta történik”.

Egy másik posztban párhuzamot vont egy Chábád vezető és a Csillagok háborúja egyik főgonosza között.

Egy harmadikban pedig becsmérlően nyilatkozott egy haszid csoportról:

„Orosz háttér, amerikai PR, keleti fanatizmus és babona” – írta Fináli. „Ez a siker receptje, mondanák neked. És mindezt egy fügefalevél szerepében, amely arra vár, hogy felhasználják. Maga Menachem Machiavelli Rebbe is megirigyelné őket. De majd ha egy nap jön a baj – amihez talán még nekik is közük lesz –, vajon hányan mennek vissza közülük oda, ahonnan jöttek?”

Menachem Mendel Schneerson rabbi a Chábád néhai vezetője és a mozgalom nagyra becsült alakja.

A felháborodást követően Fináli mindenkitől bocsánatot kért „sértő” kijelentései miatt, és néhány posztot törölt. A visszakozás azonban nem volt elég ahhoz, hogy eloszlassa a botrányt, amely hetekig beszédtéma volt a zsidó Budapesten.

„Sajnálom, hogy elhallgattatnak, és sajnálom, hogy Izrael ellenségének neveznek, egy olyan országénak, amelyhez nagyon kötődöm” – mondta Fináli múlt hónapban a Jewish Telegraphic Agency-nek. „Ez nagyon fájt nekem. De végső soron nem azért vagyok itt, hogy politikai kérdéseken vitatkozzak, hanem azért, hogy egy közösséget vezessek. És annak ellenére, hogy megpróbáltak megalázni, képes vagyok továbbra is vezetni a közösségemet.”

Ez egy traumatikus pillanat volt Fináli számára, aki kellemes tenor hangját arra használja, hogy odaadó lelkesedéssel és humorosan beszéljen a zsidó történelemről. Érveit viccekkel, kulturális utalásokkal és talmudi anekdotákkal tarkítja. Ráadásul lelkes Star Wars rajongó.

Emellett a neológia – mely az amerikai konzervatív judaizmushoz hasonló progresszív irányzat – egyik feltörekvő alakja, amely egyre inkább ellentétbe kerül a növekvő és egyre magabiztosabb Chábád mozgalommal. A Mazsihisz által képviselt neológia a legnagyobb hazai zsidó felekezet Magyarországon.

Vetélkedés a két nagy zsidó felekezet között

Az elmúlt évtizedben a Chábád küldötteinek száma Magyarországon megduplázódott, mintegy 30-ra, és 10 új Chábád zsinagóga nyílt, valamint három új iskola, három közösségi központ és egy kóser vágóhíd. Budapest mintegy 20 aktív zsinagógájának fele ma már a Chábádhoz tartozik, míg egy évtizeddel ezelőtt csak kettő.

„A Chábád mára egyértelműen a zsidó intézményrendszer része. Ugyanannyi ember vesz részt a Mazsihisz és a Chábád rendezvényein, ezért elfogadhatatlan, ha valaki így beszél a Chábádról.” – mondta Köves Slomó rabbi, az EMIH, a Chábádhoz kapcsolódó szervezet vezetője.

A magyarországi terjeszkedés része a Chábád szélesebb körű törekvésének Európában, melynek során a mozgalom számos országban – a helyi zsidó vezetés nemtetszése közepette – egyre inkább háttérbe szorítja a régóta fennálló zsidó intézményeket. Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban a Chábád vált az uralkodó zsidó szervezetté. Hollandiában a Chábád egyik küldötte, Binyomin Jacobs az országos főrabbi. Franciaországban pedig nagymértékben a Chábád uralja az ortodox zsidó oktatási színteret.

Magyarországon a vetélkedést bonyolítja a jobboldali populista Orbán Viktor kormányának felemelkedése, akit kritikusai a demokrácia aláásásával és az antiszemitizmus bátorításával vádolnak. Védelmezői szerint viszont ő csupán az európai értékeket és a magyar örökséget hirdeti.

2016-ban a Mazsihisz viszonya megromlott Orbánnal, és rövid időre felfüggesztette a kapcsolatot a kormánnyal egy állami finanszírozású emlékmű miatt, amely a Mazsihisz szerint „fel akarta menteni a magyar a holokausztban elkövetett bűnök alól”. Az EMIH megvédte a kormányt. Három évvel később a kormány megerősítette az EMIH státuszát, egyenrangúvá tette a régebbi és nagyobb Mazsihisszel, és finanszírozta a terjeszkedését.

„A neológia egy progresszív vállalkozás” – mondta Fináli. „A Chábád ideológiailag sokkal inkább kompatibilis az Orbánhoz hasonló konzervatívokkal, ezért vált a kormány által favorizált csoporttá.”

Köves tagadta, hogy a csoport kész lenne szemet hunyni a kormány történelem-hamisítása felett, és több olyan esetre hivatkozott, amikor Orbán szövetségeseit bírálták antiszemitizmus miatt. „Nem fogunk kompromisszumot kötni a történelmi hitelesség kérdésében” – mondta Köves, akit 2018-ban a kormány felkért egy vitatott holokausztmúzeum vezetésére, amelyet a Mazsihisz bojkottált.

A Mazsihisz régóta Magyarország meghatározó zsidó intézménye. A Zsidó Világkongresszus helyi tagszervezete, és hosszú ideig a zsidó közösség legfőbb képviseleti szerve volt, amely számos társadalmi, vallási és oktatási tevékenységet támogatott, és élen járt a hatalommal való kapcsolattartásban.

Fináli kijelentéseitől a Mazsihisznak el kellett határolódnia

A Chábáddal való rivalizálása időnként elmérgesedett, bár a két csoport Hanuka idejére összegyűlt, hogy a közösség egységét hangsúlyozzák. Mindkét csoport tagszervezetei olyan anyagokat adtak át újságíróknak, amelyeket károsnak ítéltek a rivális szervezetre nézve. A Mazsihisz egyes rabbijai pedig már korábban is támadták az EMIH-et, egyikük „Orbán megvásárolt embereinek” nevezte őket.

De azzal, hogy Fináli ilyen kemény szavakkal támadta a Chábádot, „a Mazsihisz is a támadások kereszttüzébe került” – mondta Steiner Tibor, egy 48 éves ügyvéd és kétgyermekes apa, aki Fináli zsinagógájába jár. „Ezért a Mazsihisznek úgy kellett tennie, mintha megbüntetné őt” – tette hozzá Steiner. „Szimbolikusan lefokozták, de rabbiként a helyén tartották. Egy politikai megállapodás született.”

Megyeri Jonatán Chábád rabbi és a Neokohn című konzervatív híroldal főszerkesztője sürgette a Mazsihiszt, hogy tisztázza álláspontját Fináli kijelentéseivel kapcsolatban.

„Nem akartam, hogy Finálit kirúgják vagy megszégyenítsék. Valójában emberileg kedvelem őt, és nagyra értékelem az intellektusát” – mondta Megyeri a Jewish Telegraphic Agency-nek. „De ő a Mazsihisz rabbija, amely azt állítja magáról, hogy a magyar zsidóságot képviseli, és tisztázni akartam, hogy a Mazsihisz nevében mondja-e a nagyon ízléstelen és radikális kijelentéseit.”

„A magyar zsidóság nem elég nagy és nem elég erős ahhoz, hogy olyan sokszínű legyen, mint amilyet az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban látunk” – tette hozzá Megyeri. „De két dologban konszenzus van: Izrael létjogosultsága és a holokausztról való megemlékezés szükségessége. Ha közösségi vezetők megkérdőjelezik e kettő bármelyikét, az hihetetlen sérelmet okoz.”

Fináli újra felfedezte a neológ hagyományt

Veszprémy László Bernát történész és újságíró elmondta, hogy Fináli Izraellel szembeni fenntartásai a neológia 19. századi magyarországi megalakulásáig nyúlnak vissza, amely nagyrészt asszimilálódott és középosztálybeli zsidók mozgalma volt, és akik közül sokan anticionisták voltak.

„Úgy gondolták, hogy az az elképzelés, hogy a zsidók különálló nemzetet alkotnak, amelynek valahol máshol van az »igazi« hazája, az antiszemiták malmára hajtja a vizet” – mondta Veszprémy.

A cionizmus népszerűsége azonban a holokauszt után ugrásszerűen megnőtt, ami a mozgalomban egy Izrael-pártibb álláspont felé való elmozdulást eredményezett.

Fináli „újra felfedezett valamit, ami abszolút része volt a neológ hagyománynak, de hosszú időre eltemették” – mondta Veszprémy. „Ő hiteles, még akkor is, ha téved – és én határozottan úgy gondolom, hogy téved. Fináli ilyen értelemben egy fundamentalista neológ, és mindig nehéz a saját fundamentalistáinkkal megbirkózni.”

Fináli fizetését továbbra is a Mazsihisz folyósítja a neológ közösség rabbijaként végzett munkájáért, de kizárták a szervezet rabbitestületéből, így nem szavazhat politikai és adminisztratív kérdésekben.

Mégis éppen Fináli őszintesége és szenvedélyessége az, ami táplálja népszerűségét. Steiner – Fináli közösségének egy tagja szerint – a rabbi eltér többi kollégájától, akik közül sokan nem fogalmaznak egyenesen, nehogy bajba kerüljenek.

„Ő tanított meg héberül, és általa kerültem kapcsolatba életemben először a judaizmussal, miután egy teljesen szekuláris családban nőttem fel” – mondta Steiner Fináliról. „Nem értek egyet az Izraellel és a Chábáddal kapcsolatos nézeteivel, akiket én nagyon tisztelek. De Gábor őszinte. Valódi. Kimondja, ami a szívén, és ezért akarsz együtt lenni vele a shulban.”

 

A *-gal jelzett helyek az eredeti cikkel ellentétben a valós számokat tartalmazzák.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp