Németországban és Ausztriában a nagymamák veszik fel a harcot a szélsőjobboldallal

A németországi és ausztriai neonáciknak új ellenségük van: a nagymamák.

A jobboldali antiszemitizmus erősödése a német nyelvű országokban, valamint a kormány egyes tagjainak éveken át tartó bevándorlásellenes kommunikációja vezetett oda, hogy Susanne Scholl, egy nyugdíjas televíziós újságíró úgy érezte, tennie kell valamit. 2017 őszén csatlakozott az induló Omas Gegen Rechts, vagyisa Nagymamák a Jobboldal ellen nevű csoporthoz.

Susan Scholl

„Amikor először hallottam a szervezetről, rögtön tudtam, hogy ott a helyem” – mondta.

Az Omas Gegen Rechts 10 idős nőből álló csoportként indult 2017 végén egy több mint 5000 fős tiltakozáson, ahol Sebastian Kurz volt osztrák kancellár politikája ellen tüntettek. Azóta a szervezet több mint 100 németországi és hét helyi káptalanból álló mozgalommá vált Ausztriában. Vannak köztük zsidók, de nem mindenki az, ám mindannyian azokkal az erőkkel szemben állnak, amelyek szerintük az antiszemitizmust erősítik. Gyakran viselnek rózsaszín sapkát, amelyet a Donald Trump elnök ellen tüntető amerikai nők is viseltek annak idején.

Erőfeszítéseiket nem hagyták figyelmen kívül a zsidó szervezetek és támogatóik sem. 2020-ban a Németországi Zsidók Központi Tanácsa Paul Spiegel-díjat adományozott az Omas Gegen Rechts-nek a bátorságukért. A díjat 2009 óta adják át a Tanács korábbi elnökének, Paul Spiegelnek, valamint a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem elkötelezettjeinek tiszteletére, írja a jta.org.

„Az Omas Gegen Recht-eket rendszeresen zaklatják tevékenységük miatt, de ők soha nem hagyják magukat megfélemlíteni” – írta Josef Schuster, a Tanács elnöke. „Hangos és világos jelzéseket küldenek az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. Ez példaértékű, és ezt szerettük volna elismerni ezzel a díjjal.”

„Fontos, hogy ezek a nők megmutatják, hogy a demokrácia ilyen jellegű aktív képviselete még idős korban is lehetséges” – tette hozzá.

Sebastian Kurz szoros kapcsolatokat épített ki Izraellel, azt hirdette magáról, hogy fontos számára az antiszemitizmus elleni küzdelem. De Scholl szerint, aki jelenleg a bécsi Omas-káptalan igazgatótanácsának elnökhelyettese, a valóság nem volt ilyen. A Bécsi Zsidó Közösség 2020-ban jelentette a legtöbb antiszemita incidenst azóta, hogy a szervezet 19 évvel ezelőtt elkezdte nyomon követni a zsidóellenes támadások számát.

Az antiszemitizmus növekedése Németországban még szembetűnőbb: a németországi Zsidók Központi Tanácsa az antiszemita bűncselekmények megugrásáról számolt be 2020 végén, egy évvel a hallei zsinagógában történt lövöldözés és egy hanaui bárban bevándorlókat célzó gyilkosság után.

Scholl bécsi zsidó családban nőtt fel, de csak felnőttként jött rá, hogyan vált számára is természetessé a társadalmi antiszemitizmus. Szerinte nem volt kifejezett utasítás arra, hogy elrejtse zsidóságát, de ő mégis félt felvállalni az identitását.

Azt mondja, a nyugat-európai nemzetek még mindig nem dolgozták fel teljesen a holokauszthoz való hozzájárulásukat, és a számonkérés hiánya „lehetővé tette, hogy ismét nyíltan antiszemiták legyenek”.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp