Zelenszkij színész és humorista, akit 2019-ben elnökké választottak sok mérsékeltnek köszönhetően, akik abban reménykedtek, hogy enyhíti majd az Oroszországgal fennálló konfliktust. A miniszterelnök a Kijevi Zsidó Fórumon nyilatkozott most.
Az Oroszország és Ukrajna között kiújuló feszültségek közepette Ukrajna vezetője párhuzamot vont nemzete és a zsidó nép között a zsidók által Kijevben szervezett rendezvényen.
„Tudjuk, milyen, ha nincs saját államunk. Tudjuk, mit jelent megvédeni a saját államunkat és a földünket fegyverrel a kezünkben, a saját életünk árán” – mondta szerdai beszédében a zsidó származású Volodimir Zelenszkij elnök.
Zelenszkij színész és humorista, akit 2019-ben elnökké választottak sok mérsékeltnek köszönhetően, akik abban reménykedtek, hogy enyhíti majd az Oroszországgal fennálló konfliktust. A miniszterelnök a Kijevi Zsidó Fórumon nyilatkozott most.
„Mind az ukránok, mind a zsidók nagyra értékelik a szabadságot, és egyformán azon dolgoznak, hogy államaink jövője nekünk kedvezzen, és nem másoknak. Izrael gyakran példa Ukrajna számára” – mondta Zelenszkij, aki a COVID-19 világjárvány miatt online tartott rendezvényen mondott beszédében nem említette kifejezetten Oroszországot. A konferencia idei témája az Ukrajna és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulója volt.
Emellett Ukrajna izraeli nagykövete, Jevgen Kornijcsuk a Times of Israel-nak azt mondta, hogy Ukrajna bizonyos biztonsági feltételek függvényében elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosaként – ezt a célt Izrael intenzíven szorgalmazta az elmúlt években. Kornijcsuk nem részletezte ezeket a feltételeket, és nem válaszolt a Jewish Telegraphic Agency ezzel kapcsolatos kérdéseire.
Kényes egyensúlyozás Ukrajna és Oroszország között
Az Izrael és Ukrajna közötti biztonsági együttműködés kényes kérdés a zsidó állam számára, mert Izraelnek biztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy konstruktív kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal, amely Szíria legjelentősebb katonai szövetségese. Az Ukrajnával is szoros kapcsolatban álló Izrael megpróbált semleges maradni a kelet-európai vitában.
A nyugati hírszerző ügynökségek szerint Oroszország mintegy 100 000 katonát gyűjtött össze Ukrajnával közös határa mentén, ami sokakban aggodalmat keltett az ottani harcok kiújulásával kapcsolatban.
Ukrajna és Oroszország között 2014 óta van határvita, amikor Oroszország annektálta a Krímet, a nemzetközileg Ukrajnához tartozó területet. Oroszország elősegíti az orosz-ukrán határmenti két enklávé de facto elszakadását is, amelyeket az oroszbarát lázadók tartanak az irányításuk alatt.
A konfliktus Viktor Janukovics volt ukrán elnök kormányának megdöntésével kezdődött, akit kritikusai korrupt orosz bábnak tituláltak. Az Ukrajnában a nacionalista és oroszellenes hangulatot felerősítő forradalomra Oroszország a Krím megszállásával és a két régió elszakadásának elősegítésével reagált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki az orosz inváziót a kisebbségek – köztük a zsidók – megóvását célzó akcióval indokolta az ukrán „fasisztáktól”, a közelmúltban Izraelre is hivatkozott országa Ukrajnával való konfliktusával összefüggésben. Putyin az év elején egy televíziós interjúban azt mondta, hogy az ukránok és az oroszok lényegében ugyanaz a nép, és egyesülniük kell, mint a zsidóknak Izraelben.
Az ukrános nemzeti hősként tekintenek a nácik oldalán harcoló katonáikra
Isaac Herzog izraeli elnök is részt vett a kijevi fórumon, beszédében az antiszemitizmus elleni küzdelem szükségességére összpontosított.
„Soha nem lehetünk elégedettek, amíg nővéreink és testvéreink vagy bármely emberi lény elleni erőszakról vagy gyűlöletkeltő támadásról van tudomásunk” – mondta Herzog. „Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem csak zsidókérdés. Ha hagyjuk elfajulni, az antiszemitizmus végső soron az intolerancia és a gyűlölet egyéb formáiba bújik. Megmérgezi társadalmunkat, és mindannyiunknak kárt okoz.”
A nacionalista érzelmek újjáéledése Ukrajnában feszültté tette Izrael kapcsolatát az országgal, különösen. Az ukrán állam tisztelgett azon katonái előtt, akik a náci Németország mellett harcoltak a második világháborúban, ugyanis őket az orosz uralom ellen harcoló hazafiakként tartják számon, és nem tesznek említést csapataik bűnrészességéről a holokausztban és más atrocitásokban.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
