Schey Fülöp nagykereskedő, majd bankár, korának legnagyobb helyi mecénása volt, aki a zsidók közül elsőként kapott bárói címet Ferenc Józseftől. A sokáig romos kőszegi zsinagóga felújítása 2021 második felében fejeződött be.
Igazi építészeti kincs található Kőszeg belvárosának egyik kis utcájában. A gyönyörű épülethez közeledve a kövek patakján kelünk át; a kövek, kavicsok a zsidók számára a lélek halhatatlanságának, az öröklétnek jelképei.
A zsinagógát 1858–59-ben emelték, építtetője, Schey Fülöp nagykereskedő, majd bankár, korának legnagyobb helyi mecénása volt; szociális érzékenységű jótevő, aki a szabadságharc leverése után elszegényedett, sanyargatott magyarság segítésére áldozta vagyona nem kis részét. Minden lehetséges módon harcolt a hadisarc terheinek enyhítéséért.
Schey valójában aulikus, a Habsburg-házhoz hű kereskedő és pénzember volt, a nemesség, az arisztokrácia kedvelt bankára. Ferenc József királytól 1859-ben nemesi címet kapott. Később az uralkodó lovagi, majd a kiegyezés évében, 1867-ben bárói címmel ismerte el a város szociális intézményeit nagylelkűen támogató bankár jótékonysági tevékenységét.
Zsidóként elsőnek Schey Fülöpöt illették ilyen nagyvonalú elismerések hazánkban. Munkássága nyomán, jeles rabbik vezetésével a városban megélénkülhetett a zsidó hitélet. Kőszeg zsidóságának korában és mindörökre legjelesebb személyiségévé lépett elő.
A holokauszt idején azonban megtört a helyi zsidó élet, 1944-ben a város 104 zsidó lakóját Auschwitzba hurcolták, közülük mindössze tizenhatan tértek vissza…
Kőszeg városának jó ízléssel és teremtő fantáziával tervezett zsinagógája egyedi, városképi építészeti értéket képvisel. A zsinagóga melletti oldalépületek valaha rabbiházak voltak, egyikükben hitoktatás folyt, a másik pedig a tanítók lakásai, és a mikve, a rituális fürdőhely volt.
A háromnegyed évszázadnyi elhagyatottság próbáit kiállt kőszegi épület 2020-ban, miután a Magyar Állam tulajdonába került, megmenekült végre a végső leromlás, megsemmisülés veszélyétől. Napjainkra felújították, és már megtekinthető a város 19. század közepi romantikus építőművészetének legszebb épülete.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
