A magyar holokauszt-túlélő, aki létrehozta a világ egyik legnagyobb sporteseményét

Fred Lebow az idén 50. alkalommal elstartoló New York-i maraton megalapítója mindig jiddisül kiabált a bámészkodó helyieknek, amikor a verseny a város haszidok lakta részein haladt át.

Idén november 7-én rendezték meg a New York City Marathont, amelyen a koronavírus-járvány miatt most csak 33 ezer futó indulhatott el. A csökkentett létszám ellenére a mai napig ez a verseny számít a világ legnagyobb hosszútávfutó eseményének, de egyáltalán nem biztos, hogy ez akkor is így volna, ha Fred Lebow, egy erdélyi zsidó bevándorló, nem pont ebbe a városba köt ki jó néhány évtizeddel ezelőtt.

Fred Lebow

Lebow 1932. június 3-án Fischel Lebowitz néven született az akkor már Romániához csatolt Aradon egy hétgyermekes ortodox zsidó családban. A holokauszt átvészelését követően a család tagjai elhagyták Romániát, a 14 éves Fischelt az egyik idősebb testvérével Hollandiába küldték. Egy rövid európai csavargás után végül 1949-ben az Egyesült Államokba kötött ki, ahol a nevét Fred Lebow-ra változtatta. A családjával csak 13 év elteltével találkozott ismételten Brooklynban.

Miután Fred New Yorkba költözött a ruhaiparban kezdett el dolgozni. Egy nap az egyik barátja elhívta őt egy 2,5 kilométeres futásra a Central Park víztározója körül, ami alapjában változtatta meg az életét. Hamar beleszeretett a futásba, csatlakozott a New York Road Runners nevű futóklubhoz, amelyet végül két évtizeden át vezetett. A klub 127 tagjának részvételével 1970. szeptember 13-án a kezdeményezésére megrendezték az első New York-i maratont a Central Parkban. Csupán 55-en értek célba, Lebow volt a 45. befutó.

Fred Lebow sosem volt jó futó, de annál inkább lelkesebb, élete során 69 maratonon vett részt 30 országban. Egy idő után a futás lett az új vallása, ortodox családtagjaival ellentétben világi életet élt, agglegény volt, akinek sok nővel volt kapcsolata, és aki szombatonként a zsinagóga helyett inkább edzeni járt. Amikor a verseny a haszidok által lakott Williamsburg negyeden haladt át, Lebow jiddisül kiabált oda a hagyományos fekete öltözéket viselő nézőknek, hogy „Hadd haljam!”, mármint a biztatást, ami csak szórványosan érkezett.

Fred Lebow a felvezető autóban az 1986-os New York-i maraton startjánál

Halálát követően egy közeli barátja arról írt, hogy szerinte „Fredet megijesztette a haszidok szenvtelen tekintete, szinte mintha ítélkeznének felette”. Élete végén Lebow az egyik nővérével már csak jiddisül és magyarul beszélt, ami ismerőse szerint arra utal, hogy mindig tudta, ki ő, és honnan származik.

Az 1990-es évek elején agydaganatot találtak nála, egy komolyabb műtéten is átesett, ami nem akadályozta meg abban, hogy a 60. születésnapján lefussa még egyszer utoljára a New York-i maratont. Egyik barátja, a többszörös maraton győztes Grete Waitz kísérte el, akivel 5:32:35-ös idővel értek be a célba.

Lebow 1993 tavaszán Budapestre érkezett, hogy a helyi maraton szervezőinek segítsen, tanácsára helyezték át a verseny starthelyét a Hősök terére, és ha már itt volt egy laza félmaratont is lefutott. Valamivel több mint egy évvel később hunyt el 62 évesen, a New York-i Mount Hebron zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra.

A New York-i maraton célvonalánál tartott megemlékezésre több mint 3000 gyászoló érkezett, ami akkoriban a legnagyobb megemlékezés volt a Central Parkban John Lennon halála óta. Emlékére szobrot állítottak a Central Park keleti részén, de minden évben egyszer áthelyezik azt a maraton célvonalához. Lebow életéről és a New York City Marathon történetéről Run for Your Life (Fuss az életedért) címen készült dokumentumfilm. (New York Times, New York Post, Transylvania Now, Wikipedia)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp