Először rendeztek Jeruzsálemben ünnepi fogadást október 23. alkalmából

Magyarország és Izrael közös érdekeken alapuló kiváló kapcsolatát méltatták Jeruzsálemben az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett fogadáson.

Első alkalommal rendezték Jeruzsálemben, és nem Tel-Avivban az október 23-i ünnepi fogadást, melyen Magyarország tel-avivi nagykövetségének munkatársai mellett számos jelentős izraeli politikus és közszereplő, valamint a helyi magyar közösség ismert képviselői is megjelentek.

Fotó: Wikimedia Commons

„Különösen fontosnak tartottam részvételemet egyrészt, mert Jeruzsálemben rendezték meg az eseményt, másrészt, mert igen nagy jelentőséget tulajdonítok az antiszemitizmus elleni harcnak Európában és Magyarországon, ahol már eddig is sokat tettek leküzdésére, de még mindig akadnak teendők” – mondta az MTI tudósítójának Reuven Rivlin volt államelnök az eseményen.

Benkő Levente, Magyarország nagykövete is felhívta a figyelmet a fogadás helyszínére a város központjában lévő patinás lakónegyedben, ahol a szabad téri rendezvény közelében Jeruzsálem óvárosa, a három monoteista vallás, a zsidóság, a kereszténység és a muzulmán vallás szent helye látszott.

„Először, de nem utoljára tartjuk itt a fogadást”

– mondta a nagykövet, és emlékeztetett rá, hogy Magyarország már 2019 tavaszán, első európai országként gazdasági-diplomáciai kirendeltséget nyitott a városban a gyorsan fejlődő kapcsolatok további fejlesztésére.

A koronavírus-járvány miatt két év után először rendeztek idén nagyszabású fogadást, mivel a jelenlegi járványhelyzet már lehetővé tette a társadalmi élet ezen formájának újraindítását is.

Benkő Levente turizmusra buzdította az izraelieket a biztonságos európai célpontnak számító Magyarországra, s hangsúlyozta Magyarország és Izrael fontos stratégiai szövetségét, melyben Jeruzsálem Budapestet legjobb barátjának tekintheti az Európai Unióban, Magyarország pedig a Közel-Kelet legbiztosabb pontjaként számíthat Izraelre.

Az 1956-os forradalom után az elnyomás elől elmenekült százezrek közül mintegy húszezren Izraelbe települtek – hangsúlyozta a forradalom jelentőségét a közel-keleti ország kezdeti korszakában a nagykövet.

A Kádár-rezsim az izraeli kapcsolattal próbálta legitimálni magát – Kibic Magazin

Történészkonferencián elemezték az 1956-os forradalom sajátosságait és közel-keleti összefüggéseit a tel-avivi egyetemen. A forradalom után mintegy húszezer zsidó hagyta el Magyarországot, közülük hét-nyolcezren választották Izraelt, sokan 1957-ben, a Kádár-rezsim hivatalos engedélyével. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60.

Az izraeli kormányt Omer Bar-Lev belbiztonsági miniszter, a szociáldemokrata Munkapárt politikusa képviselte az eseményen, aki a jeruzsálemi helyszín méltatása után elismerő szavakkal szólt a két ország közös érdekeken alapuló közeli kapcsolatáról, és megköszönte Izrael támogatását a nemzetközi diplomáciában, és kiemelten az ENSZ-ben.

Bar-Lev felidézte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Petach Tikván, egy rakéta sújtotta épületnél tett látogatását a tavaszi katonai hadművelet idején, és megköszönte a magyar kormány támogatását.
 Az izraeli miniszter hangsúlyozta a magyarországi zsidó közösségek védelmének fontosságát, és az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia további folytatására buzdított.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp