Egy félvér nő, aki folyékonyan beszél héberül és hírhedt náci volt a felmenője

Jennifer Teege egy könyvben bukkant rá az édesanyja fényéképére egy náci tiszt mellett. Így tudta meg, hogy a kegyetlenségeiről hírhedt Amon Göth a nagyapja volt. Könyvet írt a történetéből, amely most magyarul is megjelent.

Képzeljünk el ma egy félvér nőt Németországban, akinek épp elég trauma volt, hogy pár hetes korában árvaházba adták, és négyévesen új családba helyezték. Képzeljük el, milyen ezzel a bőrszínnel felnőni egy olyan társadalomban, ami majd csak húsz év múlva kezdi használni azt a szót, hogy „multikulti”. Képzeljük el, milyen érzés lehet egyszer csak azzal szembesülni, hogy mégis csak vannak erős német gyökerei, csak épp nem olyanok, amikre az ember büszke lehet.

Nem meglepő, hogy Jennifer Teege ott helyben, a könyvtárban olyan rosszul lett, hogy a saját lábán haza sem tudott menni, amikor megtudta, hogy a vér szerinti nagyapja a hírhedt náci, Amon Göth, aki még a felettesei elvárásain is túltett a kegyetlenkedésben.

A könyv nagy erénye azonban mégsem pusztán az, hogy végigkövethetjük, mindezek után Teege élete hogyan változott meg: hogyan fejtette fel az élettörténetét, a családja sorsát, hogyan vette fel a kapcsolatot az édesanyjával, majd az édesapjával, hogyan vizsgálta felül a nagyanyjával kapcsolatos élményeit (aki Amon Göth élettársaként szinte a lágerben élt, és mindenről tudott, de idősen már szerető nagymama volt), és hogyan mert mindezzel szembenézni és elszámolni. Ez is lebilincselően izgalmas és megrázóan hiteles (és fantasztikus, hogy nincs benne semmi felesleg, minden szava lényegre törő és az igazságot keresi), de a könyv igazi erénye az, hogy mindehhez tágabb kontextust is teremt.

Segítségül hívtak ugyanis egy valódi újságírót, hogy fesse fel a történet hátterét, ismertesse a történelmi tényeket (a feljegyzések, dokumentumok lényegét), vagy ha Teege magánéleti és családi viszonyairól van szó, akkor kérdezze meg a másik oldalt is, mutassa be a környezet hozzáállását, reakcióját.

Jennifer Teege nem pusztán egy félvér nő, akiről az élete közepén kiderült, hogy náci felmenői vannak, hanem egy olyan ember, aki ráadásul Izraelben találta meg a második hazáját – még jóval azelőtt, hogy a származására fény derült volna.

Ezáltal a legközelebbi barátai között zsidók is vannak, ő maga pedig folyékonyan beszél héberül.

A teljes cikk itt olvasható:

Egy náci tiszt fekete unokája héberül vezekel az „öröklött” bűnökért – Hihetetlen történetet dolgoz fel A nagyapám engem agyonlőtt volna

Nem hinném, hogy él olyan ember Németországban, aki ne járt volna utána annak, hogy a felmenői mennyiben és hogyan voltak érintve a nácizmusban. A híres német szembenézés, ugye, ami már az iskolában kezdődik… Ha valakire talán mégsem vonatkozik ez, azok nyilván az új lakosok, vagy az olyanok, mint Jennifer Teege, aki részben afrikai bevándorló lánya, részben pedig örökbe fogadott gyerek.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp