Az Izraelbe csempészett ritka fényképek azt a sokszínű vallási életet mutatják be, amelyek a magyar zsidóságot a holokauszt után is jellemezte. Fotógaléria!
A második világháború utáni magyarországi holokauszt-túlélők közössége mintegy 150 000 zsidót számlált. Sokan megpróbálták elhagyni a kommunista irányítású országot, és Izraelbe vagy Amerikába emigrálni, de a kapuk 1949-ben bezárultak, és a cionista tevékenységet betiltották.
Ugyanakkor sokan mások megpróbálták rehabilitálni azt a zsidó kultúrát, amely Magyarországon a holokausztig létezett. Érdekes módon a kommunizmus alatt továbbra is lehetett tanulni a zsidóságról, ezért ezek az embere különös hangsúlyt fektettek az oktatásra. Sok más zsidó viszont csatlakozott az új rendszerhez, sőt vezető tisztségeket is betöltöttek benne.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár Zsidó Néptörténeti Központjának Levéltára most több száz fényképet tett közzé, amelyek dokumentálják a zsidó oktatást Magyarországon a holokauszt utáni évtizedben.
A fényképeket a „Nativ – The Liaison Bureau” nevű intézményen keresztül csempészték Izraelbe. Ez a szervezet lépett fel Izrael Állam nevében a vasfüggönyön túli zsidók közötti cionista és zsidó kapcsolat megerősítése érdekében.
A fényképek azt a sokszínű vallási életet mutatják be, amelyek a magyar zsidóságot a holokauszt után is jellemezte. Dokumentálják az osztálytermi tanulást, valamint más csoportképek mellett a közösen megtartott ünnepeket is. Ezen kívül láthatunk képeket a holokauszt túlélőinek Izrael földjéhez fűződő szoros kapcsolatáról, és a magyarországi zsidó és cionista oktatásról.
A fényképeken szereplő kisebb gyermekek egy része a második világháború után született olyan családokban, amelyek túlélték a holokausztot, vagy hazatértek a kényszermunkából. Más gyermekek – a nagyobbak – maguk is holokauszt-túlélők voltak.
Annak ellenére, hogy a kommunista rezsim szigorú korlátozásokat vezetett be a zsidó oktatásban, a holokauszt utáni évtizedben továbbra is működtek zsidó iskolák, köztük a haszid jesivák. A Talmud Tóra iskolák egy része azonban valójában általános zsidó iskola volt, és nem hasonlítottak a más országokban működő ultraortodox intézményekhez.
A kommunista rezsim elleni „magyar felkelés” 1956-ban tört ki, és a szovjet invázió elfojtotta. A felkelés után, amelyet antiszemita nacionalista tendenciák jellemeztek, különösen a szovjet beavatkozás után, sok zsidó emigrált Magyarországról.
A Nemzeti Könyvtárban őrzött fényképek többsége 1955-ből származik, és a Leslie and Vera Keller Foundation for Enhancement of the Jewish Heritage tette hozzáférhetővé.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
