A magyarok 21 százaléka szerint az volna a legjobb, ha a zsidók elhagynák az országot

A zsidók elleni erőszakos cselekmények száma nem feltétlen függ össze a lakosság antiszemita attitűdjével, derül ki egy friss felmérésből.

Az Ipsos közvélemény-kutató cég a hazai székhelyű Tett és Védelem Liga megbízásából készített felmérést az antiszemita attitűdök tesztelésére az EU-s tagállamokban. A felmérés során a válaszadóktól többek között azt kérdezték meg, hogy szerintük

„az lenne-e a legjobb, ha a zsidók elhagynák az országot?”.

A felmérés készítői azt találták, hogy az olyan országokban, mint Lengyelország, Görögország vagy Magyarország, ahol évente nagyon kevés erőszakos antiszemita támadás történik, a fenti kérdésre igennel válaszolók száma jóval magasabb volt, mint a többi országban: sorrendben 24 százalék, 23 százalék és 21 százalék.

Ehhez képest Németországban, ahol tavaly rekordszámú, 2351 antiszemita incidenst regisztráltak, a válaszadóknak csupán hét százaléka értett egyet a felvetéssel. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők Franciaországban, ahol 2019-ben 687 antiszemita támadást jegyeztek fel, és az Egyesült Királyságban, ahol 1668 incidenst dokumentáltak tavaly.

A felmérés szerint az alacsony általános antiszemita érzelmek kategóriájába tartozik még Hollandia, Svédország és Olaszország is.

A felmérés a fentieken túl még arra jutott, hogy Ausztriában, Magyarországon és Lengyelországban a válaszadók közel egyharmada szerint a zsidók soha nem lesznek képesek teljesen beilleszkedni a társadalomba. Spanyolországban 35 százalék mondta azt, hogy az izraeliek úgy viselkednek a palesztinokkal szemben, mint a nácik, míg Hollandiában 29 százalék mondta ugyanezt, Svédországban pedig 26 százalék értett ezzel egyet.

A megkérdezettek negyede pedig egyetértett azzal az állítással, miszerint Izrael politikája miatt érthető, hogy egyesek miért gyűlölik a zsidókat.

A felmérésben résztvevő 16 uniós ország mindegyikében összesen 1000 felnőtt válaszolt a kérdésre. (JTA)