Ejtették a volt argentin elnök elleni vádat a Buenos Aires-i zsidó központ elleni merénylet ügyében

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A bíró indoklása szerint a Kirchner és más kormányilletékesek ellen felhozott vádak nem minősülnek bűncselekményeknek. Az ítélet fellebbezhető.

Egy argentin bíró ejtette a vádat csütörtökön Christina Fernández de Kirchner volt argentin elnök ellen, aki az ügyészség szerint megpróbálta eltitkolni Irán szerepét a Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletben.

A Buenos Aires-i zsidó központ a merénylet után (Fotó: Agencia Noticias Argentinas / Wikimedia Commons)

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében, 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban 85 ember halt meg, és több százan sebesültek meg. Elkövetését máig nem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolták.

Az argentin igazságszolgáltatás éveken át vizsgálta, hogy a Kirchner elnöksége idején, 2013-ban Iránnal aláírt memorandum a merénylet kivizsgálásáról nem egy olyan terv része volt-e, amellyel – kedvező olajszállítási és más kereskedelmi egyezmények fejében – elpalástolták volna Irán szerepét a terrorcselekményben, és futni hagyták volna a támadás iráni felelőseit.

Iráni bosszú végzett az államügyésszel? – Kibic Magazin

Megvádolta az elnököt, pár nappal később holtan találták otthonában, golyóval a fejében. Alberto Nisman argentin államügyész hétfőn tárta volna a parlament elé az argentin elnököt és a teheráni rezsim több magas rangú politikusát érintő vádakat alátámasztó bizonyítékait, ám erre már nem lehetett módja.

A volt elnök elleni vádat Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésre alapozták. Az ügy azután kapott nemzetközi visszhangot, hogy Nismant a jelentés elkészülte után négy nappal holtan találták, golyóval a fejében, és a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Az argentin határrendőrség azonban arra a megállapításra jutott, hogy Nismant megölték.

A 2013-as memorandumot az iráni parlament nem hagyta jóvá, Argentínában pedig alkotmányellenesnek nyilvánították. Christina Fernández de Kirchner tagadta, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el, vagy része lett volna a terrortámadás megrendelőinek eltitkolásában. Irán pedig tagadta, hogy köze lett volna a merénylethez.

Kormánytagok lettek Iránban a Buenos Aires-i zsidó központ elleni merénylet feltételezett elkövetői – Kibic Magazin

Irán új kormányában két olyan személy is helyet kapott, akiket a Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletben való részvétellel vádolnak. Szerdán az iráni parlament jóváhagyta Ahmad Vahidi belügyminiszteri és Mohszen Rezai gazdasági miniszterhelyettesi posztját, amely feladatra Ebrahim Raisi elnök jelölte őket.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp