Anyám megmentette az életemet azzal, hogy átadott Mengelének

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Somogyi Péter és ikertestvére, Tamás 1944 júliusában érkezett meg Auschwitzba Pécsről.

Somogyi Péter és ikertestvére, Tamás három nyomorúságos napot töltöttek egy marhavagonban édesanyjukkal, Erzsébettel és a húgukkal, Alízzal úton a haláltábor felé. Amikor megérkeztek, kidobták őket a vagonból.

„Sok fegyveres német katonát láttam és már láttam a foglyokat és az őröket. Amikor sorba álltunk, Mengele ment el mellettünk két másik katonával, ikreket keresett”, meséli Somogyi Péter, aki ma már az USA-ban él.

Az édesanyja először rejtegette az ikerfiúkat, de végül megmondta, hogy ikrei vannak.

A pécsi zsidó családba született ikrek viszonylagos biztonságban töltötték a korai háborús éveket a Hitler és Horthy Miklós közötti nyugtalan szövetségnek köszönhetően. A tízéves ikreket szüleik még a háború hírétől is megvédték.

A Somogyi család

De az élet egyik napról a másikra megváltozott, amikor a szövetség összeomlott, és a nácik 1944 márciusában megszállták Magyarországot.

„Először is, apámat, Józsefet azonnal elvitték” – mondja Somogyi Péter. „Egy hónap múlva be kellett mennünk egy gettóba, két-három hónap múlva pedig marhavagonokba ültettek, és Auschwitzba küldtek minket.”

Alig egy órával azután, hogy a fiúkat elválasztották anyjuktól, Péter rájött, hogy utoljára látták őt és a húgukat, írja a Jewish News.

„A Mengele mögött álló két katona megragadott minket, beültetett egy mentőautóba, és betereltek minket az F-Lager-be Birkenauban”-mondta Péter. „Amikor megkérdeztem, mikor láthatom anyámat, az egyik katona a kéményekre mutatott és azt mondta: ott van az anyám.”

Mengelét a halál angyalának nevezték el, mert ő dönthetett arról, hogy az újonnan érkezők közül ki marad életben. Hírhedt volt a foglyokkal végzett halálos kísérleteiről – szükségtelenül amputálta a végtagjaikat, és betegségeket fecskendezett beléjük. Néhány tanú leírta, hogy élveboncolásokat hajtott végre, sőt össze is varrt egymással embereket.

Az ikrek voltak a kedvenc tesztalanyai. Peter és Thomas azonban szerencsések voltak. A háború végén érkeztek Auschwitzba, és többnyire csak vérvizsgálatnak vetették alá őket, és végeztek rajtuk néhány mérést.

Mielőtt elváltak, Erzsébet azt tanácsolta a 11 éves fiúknak, hogy 9 évesnek adják ki magukat. Mengele érdeklődését felkeltette, hogy fiatal koruk ellenére milyen nagyok a fiúk, és értékelte azt is, hogy németül beszélnek – ezt a nyelvet a dajkájuktól tanulták.

Azonban, bár éltek, messze nem voltak biztonságban.

„Éppen csak annyi ennivalót kaptunk, hogy életben maradjunk. Nem éheztünk, de állandóan éhes voltam.”

Mégis ennek köszönhették a megmenekülésüket, mivel az édesanyjukon és a testvérükön kívül minden unokatestvérük is azonnal gázkamrába került, miután megérkeztek.

Somogyi Péter azonban hangúlyozza, Mengele nem megmentette, hanem a saját céljai érekében életben tartotta őket. Amikor Auschwitz felszabadult, az ikrek megkezdték hosszú útjukat Magyarország felé. A haláltáborba három nap volt a vonatút, visszafelé mindez 2,5 hónapig tartott.

Testvérével mindketten új életet kezdtek a háború után. 1949-ben Izraelben telepedtek le, majd Angliába, majd Amerikába költöztek. Édesapjuk, Somogyi József újra házasodott 1947-ben, és 105 évesen halt meg 2003-ban. Péter feleségül vett egy másik holokauszt túlélőt, Annát és családot alapítottak. Tamásnak is családja lett.

Péter ma New Yorkban, Thomas Torontóban él. Találkoznak egymással, amikor csak tehetik.

Mengele 1949 -ben Argentínába szökött, és Dél -Amerikában élte napjait. 1979-ben 67 évesen megfulladt. Bűnei miatt soha nem indítottak ellene eljárást.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp