Az első szentély idejéből származó illemhelyet találtak Jeruzsálemben

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ebben a korszakban igen ritka volt a magánvécé, csak a nagyon előkelő emberek építettek maguknak ilyet a palotáikban.

Kétezer-hétszáz éves illemhelyet találtak Jeruzsálemben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden. A babiloni fogság előtti, Júda királysága idejéből származó illemhelyet a korban szokásos módon alakították ki, egy téglalap alakúra faragott mészkő közepébe kerek nyílást faragtak, és üreget ástak alá.

 

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársai szerint ebben a korban ritka volt a magánvécé, csak a nagyon előkelő emberek építettek maguknak palotáikban, és a Jeruzsálem Armon Hanacív negyedében folyó ásatásokon egy ilyen rezidenciára bukkantak, amelynek további részletét jelenti ez a lelet.

A közepén mészkő ülőhelyet kialakítása alapján kényelmes tartózkodásra tervezhették. Mindössze néhány hasonlót találtak eddig, főként a mai óvárostól délre lévő akkori Jeruzsálemben, Dávid városában.

„Csakis a gazdagok engedhették meg maguknak a vécét. Ezer évvel később, amikor a Misna és a Talmud bölcsei különböző kritériumokat vetettek fel a gazdagság meghatározására, Joszi rabbi azt javasolta, hogy azt tekintsék gazdagnak, akinek saját asztala mellett saját illemhelye is van” – emlékeztetett a lapban az IAA keretében az ásatásokat vezető Jákov Bilig.

A mészkő ülőke alatti gödörben nagy mennyiségű kerámiacserepet és állati csontokat találtak. Gondosan összegyűjtötték a leleteket, és magát a talajt is, mert elemzésükkel fény derülhet az első szentély időszakában élő emberek életmódjára és étrendjére, sőt egykori betegségeikre is.

Fotó: Izraeli Régészeti Hatóság

Az ásatások során lenyűgöző építészeti maradványokat is felfedeztek, köztük művészi módon kialakított kőgerendákat, amelyeket a korra jellemző mintázatokkal díszítettek, és kis méretű faragott oszlopokat, melyeket ablakok megtámasztására használtak.

A régészek bizonyítékokat találtak arra is, hogy díszfákkal, gyümölcsfákkal és vízinövényekkel teli kertet ültettek a vécéfülke közelébe, és mindez alátámasztja a feltételezést, hogy nagyméretű, gazdag palota állt egykor ezen a domboldalon.

A leletmentő ásatásokra a Bét Sac nevű, új turisztikai központ építése előtt került sor, amikor a régészek Dávid városától délre váratlanul nagyszabású építményre bukkantak az első szentély, vagyis a babilóniai rombolás és fogság előtti időszakból. Az IAA, a Tel-avivi Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai szerdán mutatják majd be az új feltárásokat a Jeruzsálem és környékének kutatásáról rendezett közös, kétnapos konferenciájukon.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp