A cég vezetőjét II. Ernst Leitz-et a fotóipar Schindlerjeként is emlegetik.
A Leica az úttörő 35 mm-es fényképezőgép. Ez egy német termék – precíz, minimalista és teljesen hatékony. Mögötte egy családi tulajdonban lévő, társadalmilag érzékeny cég állt, amely a náci korszakban szokatlan emberségről és nagylelkűségről tett tanúbizonyságot. Az E. Leitz Inc., Németország leghíresebb fényképészeti termékének tervezője és gyártója zsidókat mentett.
A cég vezetőjét II. Ernst Leitz-et a fotóipar Schindlerjeként is emlegetik.
Amint Adolf Hitlert 1933-ban Németország kancellárjává nevezték ki, rengeteg zsidó kollégája és alkalmazottja fordult II. Ernst Leitz-hez segítségért, hogy elmenekülhessenek az országból. Leitz ezért megszervezte a Leica Szabadság Vonatot, amelyen a zsidók kimenekülhettek az országból Leitz alkalmazottainak álcázva magukat.
Alkalmazottakat, kiskereskedőket, családtagokat, sőt családtagok barátait is “kirendelték” a Leitz Franciaországban, Nagy-Britanniában, Hongkongban és az Egyesült Államokban lévő értékesítési irodáiba.
Nem sokkal később a német “alkalmazottak” leszálltak a brémai óceánjáró hajóról egy New York -i mólón, és a Leitz Inc. manhattani irodájába tartottak, ahol a vezetők gyorsan munkát találtak a fotóiparban.
Minden új érkezőnek a nyakában volt a szabadság szimbóluma – egy új Leica fényképezőgép.
A menekültek ösztöndíjat kaptak, amíg nem találtak munkát. Ebből a migrációból tervezők, javítótechnikusok, értékesítők, marketingszakemberek és a fotósajtó írói születtek.
A menekítési akció 1938-ban és 39 elején érte el a csúcsát. Aztán 1939. szeptember 1 -jén Lengyelország inváziójával Németország lezárta határait.
Addigra a veszélyeztetett zsidók százai menekültek Amerikába, Leitzék erőfeszítéseinek köszönhetően.
Hogyan úszták meg a büntetést II. Ernst Leitz és munkatársai?
A Leitz, Inc. nemzetközileg elismert márka volt. A cég kamerákat, távolságmérőket és egyéb optikai rendszereket gyártott a német hadsereg számára. Ezenkívül a náci kormánynak égetően szüksége volt kemény devizára külföldről, és a Leitz legnagyobb piaca az Egyesült Államok volt.
Ennek ellenére a Leitz család és a cég tagjai megszenvedtek jó cselekedeteikért. Egy törzsvezető, Alfred Turk börtönbe került, amiért a zsidók megsegítéséért dolgozott, és csak magas váltságdíj kifizetése után szabadult.
Leitz lányát, Elsie Kuhn-Leitzet a Gestapo börtönbe zárta, miután elkapták a határon, és segített a zsidó nőknek átjutni Svájcba. Végül kiszabadult, de durva bánásmódban volt része a kihallgatás során.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
