80 éve történt a holokauszt egyik legnagyobb tömegmészárlása

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A náci alakulatok 1941. szeptember 29-30-án mintegy 34 ezer zsidó férfit, nőt és gyereket lőttek agyon a Kijevben lévő Babij Jar-i szurdokban.

A keleti zsidóság totális kiirtására specializálódott halálbrigádok egyike, a Paul Blobel SS-Standartenführer által parancsnokolt Einsatzgruppe C 4a jelzésű egysége 1941. szeptember 28-án, közvetlenül a reguláris csapatok bevonulása után plakátokat helyezett el Kijev városában. A felhívás a helybéli zsidósághoz szólt: a német megszállók arra kötelezték a településen élő zsidókat, hogy szeptember 29-én gyülekezzenek a város szélén lévő temetőnél. Azokat, akik ezt nem teljesítik, a német hadvezetés halálbüntetéssel fenyegette.

Szovjet hadifoglyok egy tömegsírt takarnak be a Babij Jar-i mészárlást követően 1941. október 1-én (Fotó: Wikimedia Commons)

Másnap harmincezernél is több civil gyűlt össze a megadott helyen. Rettegtek attól, hogy táborokba internálják őket, és soha nem térhetnek vissza az otthonaikba. Miután a kijevi zsidók összegyűltek, a katonák parancsot adtak az indulásra. A civilek hosszú sorban hagyták el a várost, a halálraítéltek menete a Babij Jar-i szurdok irányába vonult. A német tábori rendőrség egyenruháját viselő katonák elkezdték terelni őket: botokkal, vagy puskájukkal ütötték a foglyokat, a nőket és gyermekeket sem kímélve.

Az út végén a foglyoknak át kellett adniuk a csomagjaikat, le kellett vetkőzniük, és a halálmenet utolsó kilométerét meztelenül kellett megtenniük. A végső állomás a Babij Jar-i szurdok volt: egy 400 méter hosszú, 40-80 méter mély bemélyedés. A zsidókat csoportokra osztották, majd az első csoportot bevezették a szurdokba. A kiszolgáltatott emberekkel szemben MG-34-es géppuskások álltak fel és a kivégzést igazgató tiszt parancsára hosszú sorozatot adtak le rájuk. A sortűz után néhány SS-katona megvizsgálta a testeket, és közvetlen közelről újabb lövéseket adtak le a túlélőkre.

Mire az Einsatzgruppe C bevégezte feladatát, 33 771 polgári személy teteme feküdt a 400 méter hosszú mélyedésben, és az egymásra halmozott hullák feltöltötték a szurdokot. Az öldöklés másfél napon át tartott, és a 150 fős halálbrigád óránként 1000 személyt gyilkolt meg. A mészárlást oly alapossággal hajtották végre, hogy alig néhányan élték túl a vérfürdőt. A következő hónapokban a németek több tömegkivégzést is végrehajtottak Babij Jarnál, az ukrán nacionalista, szovjet kommunista, cigány áldozatok összlétszáma meghaladta a 100 ezret.

A világ legnagyobb holokauszt emlékközpontja épül a Babij Jar-i mészárlás helyén – Kibic Magazin

370 hektáron, 12 épületben épül meg az emlékközpont azon a helyen, ahol több mint százezer embert gyilkoltak le a második világháborúban. Összehasonlításképpen, a Jad Vasem területe ennek az egynyolcada. 1941 szeptember 29 és 30-án 33771 zsidót öltek meg Ukrajna fővárosa, Kijev közelében lévő Babij Jarban a német nácik és kollaboránsaik, majd a következő években további 70.000 zsidót, ukrán ellenállót, romákat és sérült embereket.

„Két szó, amely mögött több mint 100.000 emberélet áll. Két szó, amely mögött milliók megnyomorított sorsa áll. Két szó, amely mögött a zsidó és az ukrán nép 80 éves közös fájdalma áll. Babin Jar. Két rövid szó, amely két rövid lövésnek hangzik, de hosszú és szörnyű emlékeket hordoz generációk számára”

– fogalmazott közleményében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna első zsidó származású elnöke, aki szintén részt vett a mészárlás helyszínén felállított menórát formáló emlékműnél tartott megemlékezésen, ahol virágokat és koszorúkat helyeztek el katonák, gyerekek és az áldozatok hozzátartozói. (Wikipédia, Ynet)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp