Nem kerülnek kalapács alá a magyarországi zsidóság életével összefüggő ritka dokumentumok

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint az Izraeli Nemzeti Könyvtár közös akciója biztosítja a dokumentumok hosszú távú megőrzését és nyilvános hozzáférését.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár (NLI) és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MZSML) közösen megvásárolta azt a hét, 19-ik és 20-ik századi, a magyarországi zsidó közösség életével összefüggő dokumentumot, amelyek a jeruzsálemi Kedem Aukciósház katalógusában bukkantak fel idén augusztusban, olvasható a két intézmény közös közleményében.

A sátoraljaújhelyi közösség Hevra Kadisa nyilvántartásai, 1942-1946 (Fotó: Izraeli Nemzeti Könyvtár)

A megvásárolt iratanyag tételei között születési és halotti anyakönyvek is találhatók, amelyek különös jelentőséggel bírnak a zsidó közösségek szervezeteinek történeti feldolgozása és családfa-kutatási tevékenységek szempontjából. A gyűjteményben a következő iratok találhatók:

  • A sátoraljaújhelyi közösség Hevra Kadisa (a közösség temetéseit intéző Szent Egylet) nyilvántartásai a II. Világháború éveiből (1942-1946)
  • A Miskolci Hevra Kadisa jegyzőkönyve (1934-1942)
  • Miskolci házassági anyakönyvek (1851-1881)
  • Születések és körülmetélések nyilvántartása, Putnok (1858-1884)
  • Születések és körülmetélések nyilvántartása, Ónod (1886-1913)
  • A Debreceni Hevra Kadisa jegyzőkönyve (1896, 1946-1948)
  • A hajdúböszörményi közösség bevételi és kiadási pénztárkönyve (1910-1943)

A dokumentumokat a Kedem Aukciós Ház aukciós eladásra szánta, de a zsidó örökség megőrzése iránt elkötelezett személyek és szervezetek kérésére visszavonta az árverési tételek közül. A közlemény kiemeli, hogy a két intézmény szerint a zsidó és európai örökségnek nyilvános tulajdonba kell kerülnie, és az ilyen jellegű dokumentumokat nem szabad magánkézben, a nyilvánosság számára elérhetetlen módon őrizni.

A Miskolci Hevra Kadisa jegyzőkönyve, 1934-1942 (Fotó: Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Az NLI és a MZSML a digitalizálja és az internetet elérhetővé teszi ezeket az iratokat, és a levéltári iratmegőrzés legszigorúbb szabályai szerint tárolja.

Az NLI és a MZSML meggyőződése, hogy a magánkézben lévő, zsidó örökséggel kapcsolatos dokumentumoknak az iratmegőrzés és közgyűjteményi szolgáltatások terén tapasztalattal rendelkező professzionális levéltárakba és múzeumokba kell kerülniük vásárlás vagy adományozás útján. A jelenleg még magánkézben lévő iratok hosszú távú megőrzése szempontjából ez az ideális, hosszútávú megoldás.

Miskolci házassági anyakönyvek, 1851-1881 (Fotó: Izraeli Nemzeti Könyvtár)

Ezért arra bátorítanak minden érdekelt szereplőt, hogy

hasonló ügyekben forduljon az Izraeli Nemzeti Könyvtárhoz, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárhoz, vagy más professzionális levéltárhoz.

Mivel álláspontjuk szerint csak az aktív digitális jelenléttel rendelkező, a zsidó örökség megőrzése iránt elkötelezett professzionális levéltárak alkalmasak az ilyen jellegű dokumentumok megőrzésére és kezelésére.

Korábban magyar családfakutatók indítottak támogatói kampányt annak érdekében, hogy a dokumentumokat meg tudják vásárolni:

Veszélyben a zsidó ősök felkutatása a források hiánya miatt – Kibic Magazin

Több kivételes értékű zsidó hitközségi anyakönyv tűnhet el ebben a hónapban, amely még jobban megnehezíti a magyarországi zsidó ősök, a zsidó múlt feltárását. Ennek megakadályozásában kérnek segítséget a családfakutatók. Közösségi oldalon gyűjtenek támogatást magyar családkutatók, hogy megvásárolhassanak zsidó hitközségi anyakönyveket, amelyek segítségével számos zsidó ős életét tudnák feltárni, és a jelenleginél többet tudhatnak meg a magyarországi zsidó múltról is.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp