Összefogással megmenthető lehet a 200 éves nagykanizsai zsinagóga

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

200 évvel ezelőtt avatták fel a nagykanizsai zsinagógát, ahol az elismert tudós, Lőw Lipót rabbi az országban elsőként tartott magyar nyelvű prédikációt.

Az ország, a város és a zsidó közösség együtt felelős azért, hogy az idén 200 éves helyi zsinagóga megmaradhasson a nemzeti vagyon részeként, a város ékszereként és az itt élő kicsiny zsidó közösség szolgálójaként – erről beszélt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a nagykanizsai zsinagóga felavatásának 200. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésen a zaol.hu beszámolója szerint.

A nagykanizsai zsinagóga belülről

A zsinagógát a kanizsai jövőt tervező, mélyen beágyazott és felelősen gondolkodó, 375 tagú zsidó hitközség építtette a Batthyány-család támogatásával – idézte fel Balogh László, a város polgármestere. Az épület még ma is az akkori közösség erejéről mesél, nagykanizsai jelentőségükről, a város és azon keresztül hazánk történelmében betöltött jelentős szerepükről, mely okán abban az időben méltán említették egy lapon Nagyváradot, Munkácsot, Budát, Pestet és Nagykanizsát – tette hozzá.

Cseresnyés Péter miniszterelnöki biztos, államtitkár hangsúlyozta: Nagykanizsa történelmének aranykorát élte a Monarchia időszakában, amiért a város nagyon sokat köszönhetett izraelita polgárainak, akik az 1700-as évek elejétől mind nagyobb szerepet vállaltak az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban, valamint a szociális feladatokban. Nekik volt köszönhető Kanizsa robbanásszerű fejlődése.

A zaol.hu megemlíti, hogy több felszólaló is kitért a zsinagóga rossza állapotára. Ezzel kapcsolatban Heisler András arról beszélt, hogy az utódok az elődökhöz méltó összefogással tegyenek meg mindent a nagykanizsai zsinagóga megmentéséért. Vannak jó példák arra, hogy kormányzati szerepvállalással csodák születnek, mint legutóbb a fővárosi, Rumbach utcai zsinagóga esetében – mondta.

Az 1821-ben, klasszicista stílusban épült zsinagógában a templom történetét bemutató tárlat is nyílt, Lévai Ibolya, a helyi hitközség alelnöke és Szemenyey-Nagy Tibor képzőművész rendezésében.

A nagykanizsai zsinagógát 1821. szeptember 14-én avatták fel. A a zsinagógában 1829-től karének működött és elsőként a helyi zsinagógában szólalt meg orgona Magyarországon izraelita istentiszteleten 1845. október 22-én. Az orgona Focht Ferenc pécsi orgonaműhelyében készült. A progresszió motorja az országszerte ismert és elismert tudós, Lőw Lipót volt, aki 1841 és 1846 között Nagykanizsán volt rabbi. Lőw rabbi az országban és zsinagógában elsőként Nagykanizsán prédikált magyar nyelven 1844-ben. A zsinagóga 1844-1845-ben egy nagy, klasszicista stílusú átalakításon esett át.

1883-ban felújították az épületet, 1903-ban pedig rákötötték az elektromos hálózatra. 1921-ben készült el a zsinagóga mellett az első világháború kanizsai izraelita áldozatainak emlékműve. Az épület 1927-ben kisebb átalakításon esett át Baumhorn Lipót tervei alapján.

Virtuálisan bejárható a nagykanizsai zsinagóga – Kibic Magazin

A város turisztikai fellendítésének érdekében hamarosan létrejövő alkalmazáshoz készült el több nevezetesség, köztük a zsinagóga háromdimenziós épületbejárása. A virtuálisan bemutatandó épületek között szerepel a Thúry György Múzeum, az Alsóvárosi templom és a közel kétszáz éves zsinagóga, írja beszámolójában a zsido.com. A 3DIM együttműködő partnere, a Fantastigo felkérésére készítette el a zsinagóga „beszkennelését”, amit erre a linkre kattintva lehet megtekinteni.

1944-ben részben a zsinagóga területén alakították ki a kanizsai gettót, illetve a helyi és környékbeli zsidóságot itt gyűjtötték össze és innen deportálták a megsemmisítő táborokba. Nagykanizsa és környéke körülbelül 3000 zsidó lakosa közül mintegy 2700-at gyilkoltak meg a holokauszt idején. A zsidóság deportálását követően a Belügyminisztérium elrendelte a zsinagóga lebontását, azonban azt a helyi városvezetők nem hajtották végre.

A hitközség a háború után újjászerveződött, 1949-ben 291 tagja volt és még rabbit is választottak. Lélekszámuk főként el- és kivándorlás, valamint természetes fogyás miatt 1960-ra 136 főre csökkent. A hitközség az 1980-as évek elején eladta a városnak a zsinagógát, amely azóta önkormányzati tulajdonban van. Az istentiszteleteket így nem ott, hanem a hitközségi épület imatermében tartják.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp