A 87 éves Prima Primissima-díjas írónak tavaly halt meg a felesége, de nincs egyedül.
„Lejjebb már nem süllyedhetünk ennél” – mondta Moldova György a Blikknek az ország helyzetéről, a társadalmi viszonyokról, a megosztottságról, s a gyűlölködésről. A népszerű író ma már visszavonultan él, és kerüli a nyilvánosságot, de mindig keményen kritizálta a rendszerváltás utáni politikai elitet.
Feleségét, akivel több mint ötven évig élt együtt, tavaly veszítette el. Most irodalmi szerkesztőjével, Palotás Katalinnal él együtt.
„A feleségem meggyászoltam, és most Katalinnal kapaszkodunk össze, igazi lelki társként. Több mint húszéves barátság a miénk, és mondhatom, Kati a sors ajándéka számomra”, nyilatkozta az író.
Moldova György, születési nevén Reif György 1934-ben született Budapesten zsidó családban. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba.
A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.
Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
