Az ősrégész, aki Alfonzóval együtt volt munkaszolgálaton

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Vértes Lászlót zsidó származása miatt munkaszolgálatra küldték, majd megszökött és partizánként is harcolt a nácik ellen. Az ősrégész később nemzetközileg elismert szaktekintély lett, és Közép-Európában elsőként tárta fel a félmillió éves előember maradványait. 53 éve halt meg.

Vértes Lászlót, zsidó származása miatt a második világháború idején, egészen pontosan 1942-ben internálták először, majd 1944-ben a munkaszolgálatot is megjárta. Az utóbbi együtt vészelte át a későbbi neves színésszel és humoristával, Markos Józseffel, azaz Alfonzóval. Vértes 1944 végén Erdélyből Jugoszláviába szökött, ahol partizánként harcolt.

Minderről azonban semmit sem tudunk meg, ha felkeressük Vértes László Wikipédia oldalát, ahol csak a tanulmányairól és tudományos eredményeiről esik szó. Talán nem véletlen, hogy a tudós nem akarta nagy dobra verni zsidó származását, holott fia, ifj. Vértes László 1968 óta Izraelben él.

Az ősrészégész apa 1914-ben született és 1968. augusztus 20-án, azaz 53 éve halt meg. Régészeti tanulmányokat az egyetemen sosem folytatott, ám érdeklődése mégis ebbe az irányba vitte, és végül a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának munkatársa lett, és bekapcsolódott a nemzetközi tudományos életbe is.

1963-ban jutott el az élete csúcsának érzett nagy felfedezéshez, a vértesszőlősi telephez. Itt tárta fel két évvel később a „Samu” névre keresztelt előember maradványát.

„Vértesszőlős neve alighanem bekerül a világ minden nyelvén kiadott kézikönyvekbe, atlaszokba is: az emberiség, a mai ember néhány éve számon tartja a maga újonnan felfedezett bölcsőjét. Számon tartja, és egy kicsit büszke is félmillió éves családfájára, arra, hogy a vértesszőlősi ősember, a Homo (erectus seu sapiens) paleohungaricus már nemcsak elejtette, hanem a maga kezdetleges módján eszközökkel darabolta fel az állatot, hogy ismerte és zsíros csontdarabokkal őrizte, táplálta is a tüzet…”

Vértes László megkísérelte felderíteni az ember technológiai készségének kibontakozását a vértesszőlősi telepen, de ez a munka felemésztette fizikai és lelki tartalékait. és halála miatt a vértesszőlősi monográfiáját már nem tudta elkészíteni.

Vértes László

Később a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozta a helyszínen a Vértesszőlős Őstelepet, amely azóta is látogatható, és ahol Közép-Európa első ilyen komplex leletegyüttesét tárták fel.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp