Kivágatta a tetoválást a karjából egy holokauszt túlélő, hogy örökre megmaradjon

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A 97 éves Kitty Hart-Moxon szerint a legtöbben a tetoválásukkal együtt halnak meg, de az övé „örökké megmarad”; ráadásul elege lett az olyan „ostoba kérdésekből”, hogy a barátja telefonszáma van-e a karján.
A 97 éves Kitty Hart-Moxon ápolónőként és radiográfusként dolgozott a háború utáni Nagy-Britanniában, amikor rájött, hogy egyenruhájának rövid ujja alól kilátszik a náci táborból származó tetoválása.

Az egyik orvos azt hitte, hogy a tetoválás egy barátja telefonszáma, ezért a 25 éves Hart-Moxon úgy döntött, hogy eltávolítja az Auschwitzban kapott számot.

Kitty Hart-Moxon

– Ismertem egy plasztikai sebészt, és megkértem, hogy végezze el a beavatkozást. Elegem van az ostoba kérdésekből és suttogásokból, és az emberekből, akik nem akarják tudni az igazságot. Csak meg akartam szabadulni tőle, hogy mindezt leállítsam: a számok teherré váltak” – mondta egy interjúban.

A beavatkozásra végül édesanyja halála után került sor.

„A számom 39934 volt, egy kis háromszöggel az alján, anyámé pedig 39933” – mondta a Guardiannek. „Úgy gondoltam, jobb eltávolítani, és egy mintaüvegbe tenni. Így örökké megmarad ez az emlék, még akkor is, amikor eltűnök.”

A tetoválás most egy kiállításon látható Londonban az Imperial War Museum-ban, írja a The Times of Israel.

Hart-Moxon a lengyelországi Bielsko-ban született, liberális zsidó családban, Karol Felix és felesége, Lola Rosa Felix második gyermekeként. Egy 2010 -es interjúban azt mondta, hogy nem érzékelte az antiszemitizmust egészen addig, amíg kövekkel dobálták meg iskolás lányként őt és zsidó úszócsapatának tagjait egy verseny során.

A náci invázió után családja hamis dokumentumokkal Lublinba menekült, ahol végül a gettóba zárták őket. Lengyel kényszermunkásnak adták ki magukat az édesanyjával, de elárulták, elfogták és halálbüntetésre ítélték őket. Végül azonban Auschwitzba vitték őket. Másfél év elteltével mindketten a Wrocław melletti Gross-Rosen altáborba kerültek, mielőtt halálmenetre küldték őket egy másik munkatáborba. Végül Bergen-Belsenben kötöttek ki, ahonnan 1945 áprilisában szabadultak. 1946-ban édesanyjával engedélyt kaptak az Egyesült Királyságban való letelepedésre.

Hart-Moxon harminc rokonát gyilkolták meg Auschwitz-Birkenauban. A háborúban halt meg az édesapja és a bátyja is.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp