Megölte magát egy holokauszt túlélő apa, aki a 2014-es gázai háborúban vesztette el a fiát

A 88 éves Moshe Etzion a holokausztot túlélte, a gázai háborúban megölt fiának a halálát nem tudta feldolgozni. A fia sírjánál vetett véget az életének.

Moshe Etzion 2014 -ben vesztette el fiát, Zeviket az akkori Gázai háború utolsó óráiban. Vasárnap reggel, a fia halálának évfordulóján véget vetett életének fia sírja felett.

Etzion vasárnap hosszú órákra eltűnt, később a családja aggódni kezdett, és a keresésére indultak. A holttestét megtalálták Zevik sírjánál Nirim kibuc temetőjében.

“Moshe holokauszt túlélőként bátran viselte a veszteségeket” – mondták a barátai Nirimben. “A fia halála óta Moshe igyekezett méltó lenni Zevik örökségéhez, amelyről tucatnyi helyen és eseményen beszélt.”

Hozzátették, hogy Moshe mindig emelt fővel járt, és nekik is reményt adott, hogy minden lehetséges.

Moshe Etzion

Tavaly a család kiadott egy könyvet Moshe életéről, amelyben elmeséli, hogyan került Krakkóból Teheránon keresztül Izraelbe, és hogyan telepedett le Nirim kibucban, írja a jpost.com.

“Apám optimista ember volt, aki szerette az életet. Nagyon szerette Izraelt és a kibucát ” – mondta Moshe lánya, Smadar..

Arról is beszélt, hogy Moshe korábban palesztin gyerekeknek segített eljutni izraeli kórházakba az ellenőrző pontokról.

Smadar elmondta, hogy az apja nem akart terhet jelenteni a családnak, és méltósággal akart meghalni, mert már kezdett legyengülni. Hozzátette: nem lepte meg, hogy Moshe miért a fia sírjánál vetett véget az életének.

“Nagyon szerette Zeviket. Miután Zeviket megölték, a fegyverét kérte emlékül, és ugyanazzal a fegyverrel búcsúzott most a világtól.”

Zevik Etzion katonai biztonsági koordinátor volt Nirimben, és csak néhány órával a 2014-es gázai háborúban kihirdetett tűzszünet előtt halt meg egy mozsárrobbanásban. Feleséget, öt gyermeket, a szüleit és a húgát hagyta hátra.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp