Az antiszemitizmus a magyar társadalom egészében jelen van

Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus, és bár a fizikai atrocitások száma csekély, mégis jelen van a mindennapokban, derült ki a Mazsihisz megbízásából készült Antiszemita incidensek 2019-2020 című jelentésből.

„Zsidók, zsidók, meg fogtok halni!”

– közölte az Izraeli Kulturális Intézet kaputelefonján keresztül egy férfi, miután nem sikerült bejutnia az épületbe. A férfi ezt követően elhagyta a helyszínt a további intézkedési lehetőségeket megelőzően.

Antiszemita felirat a makói zsidó emlékművön

Ez csak az egyik eset, amely a mai napon bemutatásra került Antiszemita incidensek 2019-2020 címet viselő jelentésben (PDF) olvasható. A Mazsihisz megbízásából készült jelentés bemutatja és elemzi az elmúlt két év hazai antiszemita incidenseit, illetve egy 2019. december elején végzett felmérésben megvizsgálja a magyar társadalom zsidósággal kapcsolatos előítéletességét, antiszemitizmusra való fogékonyságát.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke az MTI beszámolója szerint a bemutatón elmondta, a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből „direkt módon” következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa vagy Európa más országai – tette hozzá.

Heisler András azzal a példával illusztrálta a helyzetet, hogy amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a felújítást követő első vallási eseményen felvételt szerettek volna készíteni 12 lány közös lányavatásáról, a szülők ehhez nem járultak hozzá. Attól féltek: mi lesz, ha a munkatársak, a szomszédok, ismerősök tudomást szereznek a zsidóságukról – ismertette.

Hangsúlyozta, a pozitív kormányzati döntések ellenére érzékelhető, hogy a társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus. Minden parlamenti párt támogatóinak körében elfogadhatatlan mértékű a zsidók elutasítása és még mindig divatos „az elharapott félmondatokból álló, sokat sejtető, bennünket bántó beszéd”

– fogalmazott. Sajnos gyakorta jobb- és baloldali politikusok is „játszadoznak a holokauszt relativizálásához kapcsolódó jelekkel”, ami nagyon veszélyes – mondta Heisler András.

Hann Endre, a kutatásban résztvevő Medián Közvélemény- és Piackutató intézet ügyvezető igazgatója közölte, hogy a felmérés szerint, a 2019-es adatok alapján, a felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának.

Mint elmondta, a felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Ebből kiderül, hogy a ténylegesen antiszemiták arányánál lényegesen magasabb, 2019-ben 56 százalékos volt az úgynevezett kognitív antiszemiták aránya, vagyis azoké, akik nem gondolnak magukra antiszemitaként, ám a gondolkodásukban mégis jelen vannak az antiszemitizmushoz kapcsolódó érzések. Amíg ez a csoport 2013-ban az emberek 53 százalékát tette ki, 2018-ra 63 százalékra emelkedett a számuk, ez csökkent 56 százalékra 2019-re.

Közlése szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést.

Ugyanakkor – folytatta –, valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták, a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta. A 2019-es adatok alapján a Jobbik támogatói között volt a legnagyobb az antiszemitáknak tekinthetők aránya – fűzte hozzá.
 Összességében viszont elmondható, hogy az antiszemitizmus nem áll a közgondolkodás előterében Magyarországon, illetve a zsidók megítélése lényegesen jobb, mint más etnikai csoportba tartozóké – mondta Hann Endre.

Félix Anikó, a kutatásban szintén résztvevő Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója közölte: Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus. A fizikai atrocitások száma csekély, ám mégis jelen van a mindennapokban. A Mazsihisz biztonsági szolgálata 2019-ben 56, 2020-ban pedig 70 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, azok száma 2015 óta folyamatosan emelkedik.

 

Gyűlöletbeszéd kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 31 esetet jegyeztek fel. Ebbe a kategóriába tartozik például a horogkereszt vagy a Dávid-csillag antiszemita tartalmú használata is. A vizsgált években a leggyakoribb elkövetők a Mi Hazánk Mozgalomhoz voltak köthetőek – mondta a kutató.

Tájékoztatása szerint az úgynevezett közéleti antiszemitizmus kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 29 incidenst rögzítettek. Ezek azok az esetek, amikor egyes történelmi eseményeket a zsidóság szempontjából aggályos módon mutatnak be, vagy nyíltan antiszemita személyek kapnak közéleti elismerést.

Ezekben az esetekben felülreprezentált a kormányzat és a kormányközeli média. Soros György ellen például évek óta egy olyan kampány folyik, „amely antiszemita sztereotípiák és összeesküvés-elméletek bizonyos meghatározó elemeit is tartalmazza”

– ismertette a kutatás eredményeit Félix Anikó.

A jelentés szerint továbbá elmondható, hogy Magyarországon az Izrael-ellenesség még mindig elsősorban a szélsőjobboldal sajátja. Az ezen típusba tartozó esetek az olyan „klasszikusnak” számító összeesküvés-elméletekkel függenek össze leginkább, miszerint Izrael fel kívánja vásárolni, illetve gyarmatosítani akarja Magyarországot.

A fizikai térben zajló esetek közül sok történt vidéki helyszíneken, ahol zsidó közösség már alig, csak a rájuk emlékeztető köztéri épületek és emlékművek maradtak fenn. Az esetek túlnyomó többsége verbális és az online térben zajlik. Itt a közösségi média egy kiemelt helyszíne az antiszemita incidenseknek, leginkább az összeesküvés-elméletek és a gyűlöletbeszéd kategóriába tartozó incidensek esetében.

A jelentés megjegyzi, hogy az esetek, illetve azok elkövetői is sokfélék, szocio-demográfiai változók alapján nehezen kategorizálhatóak, azaz elmondható, hogy az antiszemita cselekmények nem kötődnek bizonyos, jól definiálható társadalmi csoportokhoz.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp