Az antiszemitizmus a magyar társadalom egészében jelen van

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus, és bár a fizikai atrocitások száma csekély, mégis jelen van a mindennapokban, derült ki a Mazsihisz megbízásából készült Antiszemita incidensek 2019-2020 című jelentésből.

„Zsidók, zsidók, meg fogtok halni!”

– közölte az Izraeli Kulturális Intézet kaputelefonján keresztül egy férfi, miután nem sikerült bejutnia az épületbe. A férfi ezt követően elhagyta a helyszínt a további intézkedési lehetőségeket megelőzően.

Antiszemita felirat a makói zsidó emlékművön

Ez csak az egyik eset, amely a mai napon bemutatásra került Antiszemita incidensek 2019-2020 címet viselő jelentésben (PDF) olvasható. A Mazsihisz megbízásából készült jelentés bemutatja és elemzi az elmúlt két év hazai antiszemita incidenseit, illetve egy 2019. december elején végzett felmérésben megvizsgálja a magyar társadalom zsidósággal kapcsolatos előítéletességét, antiszemitizmusra való fogékonyságát.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke az MTI beszámolója szerint a bemutatón elmondta, a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből „direkt módon” következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa vagy Európa más országai – tette hozzá.

Heisler András azzal a példával illusztrálta a helyzetet, hogy amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában, a felújítást követő első vallási eseményen felvételt szerettek volna készíteni 12 lány közös lányavatásáról, a szülők ehhez nem járultak hozzá. Attól féltek: mi lesz, ha a munkatársak, a szomszédok, ismerősök tudomást szereznek a zsidóságukról – ismertette.

Hangsúlyozta, a pozitív kormányzati döntések ellenére érzékelhető, hogy a társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus. Minden parlamenti párt támogatóinak körében elfogadhatatlan mértékű a zsidók elutasítása és még mindig divatos „az elharapott félmondatokból álló, sokat sejtető, bennünket bántó beszéd”

– fogalmazott. Sajnos gyakorta jobb- és baloldali politikusok is „játszadoznak a holokauszt relativizálásához kapcsolódó jelekkel”, ami nagyon veszélyes – mondta Heisler András.

Hann Endre, a kutatásban résztvevő Medián Közvélemény- és Piackutató intézet ügyvezető igazgatója közölte, hogy a felmérés szerint, a 2019-es adatok alapján, a felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának.

Mint elmondta, a felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Ebből kiderül, hogy a ténylegesen antiszemiták arányánál lényegesen magasabb, 2019-ben 56 százalékos volt az úgynevezett kognitív antiszemiták aránya, vagyis azoké, akik nem gondolnak magukra antiszemitaként, ám a gondolkodásukban mégis jelen vannak az antiszemitizmushoz kapcsolódó érzések. Amíg ez a csoport 2013-ban az emberek 53 százalékát tette ki, 2018-ra 63 százalékra emelkedett a számuk, ez csökkent 56 százalékra 2019-re.

Közlése szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést.

Ugyanakkor – folytatta –, valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták, a többi között 40 százalékuk a Fideszt, 16 százalékuk a Jobbikot, 9 százalékuk a DK-t, 8 százalékuk az MSZP-t, 2 százalékuk pedig a Momentumot támogatta. A 2019-es adatok alapján a Jobbik támogatói között volt a legnagyobb az antiszemitáknak tekinthetők aránya – fűzte hozzá.
 Összességében viszont elmondható, hogy az antiszemitizmus nem áll a közgondolkodás előterében Magyarországon, illetve a zsidók megítélése lényegesen jobb, mint más etnikai csoportba tartozóké – mondta Hann Endre.

Félix Anikó, a kutatásban szintén résztvevő Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója közölte: Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus. A fizikai atrocitások száma csekély, ám mégis jelen van a mindennapokban. A Mazsihisz biztonsági szolgálata 2019-ben 56, 2020-ban pedig 70 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, azok száma 2015 óta folyamatosan emelkedik.

 

Gyűlöletbeszéd kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 31 esetet jegyeztek fel. Ebbe a kategóriába tartozik például a horogkereszt vagy a Dávid-csillag antiszemita tartalmú használata is. A vizsgált években a leggyakoribb elkövetők a Mi Hazánk Mozgalomhoz voltak köthetőek – mondta a kutató.

Tájékoztatása szerint az úgynevezett közéleti antiszemitizmus kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 29 incidenst rögzítettek. Ezek azok az esetek, amikor egyes történelmi eseményeket a zsidóság szempontjából aggályos módon mutatnak be, vagy nyíltan antiszemita személyek kapnak közéleti elismerést.

Ezekben az esetekben felülreprezentált a kormányzat és a kormányközeli média. Soros György ellen például évek óta egy olyan kampány folyik, „amely antiszemita sztereotípiák és összeesküvés-elméletek bizonyos meghatározó elemeit is tartalmazza”

– ismertette a kutatás eredményeit Félix Anikó.

A jelentés szerint továbbá elmondható, hogy Magyarországon az Izrael-ellenesség még mindig elsősorban a szélsőjobboldal sajátja. Az ezen típusba tartozó esetek az olyan „klasszikusnak” számító összeesküvés-elméletekkel függenek össze leginkább, miszerint Izrael fel kívánja vásárolni, illetve gyarmatosítani akarja Magyarországot.

A fizikai térben zajló esetek közül sok történt vidéki helyszíneken, ahol zsidó közösség már alig, csak a rájuk emlékeztető köztéri épületek és emlékművek maradtak fenn. Az esetek túlnyomó többsége verbális és az online térben zajlik. Itt a közösségi média egy kiemelt helyszíne az antiszemita incidenseknek, leginkább az összeesküvés-elméletek és a gyűlöletbeszéd kategóriába tartozó incidensek esetében.

A jelentés megjegyzi, hogy az esetek, illetve azok elkövetői is sokfélék, szocio-demográfiai változók alapján nehezen kategorizálhatóak, azaz elmondható, hogy az antiszemita cselekmények nem kötődnek bizonyos, jól definiálható társadalmi csoportokhoz.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp