Időnként a sertéshús is szerepelt Izrael népének ókori étlapján

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Erre utal annak malacnak a 2700 éves, épen maradt csontváza, amelyet nemrég találtak meg Jeruzsálemben izraeli régészek.

Egy kismalac 2700 éves, épen fennmaradt csontvázának maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben. A maradványokat a babiloni fogság előtti, első Szentély korabeli Jeruzsálemben, Dávid városában találták a Near Eastern Archeology című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint.

2700 éves malaccsontváz Jeruzsálemben

A lelet megerősíti a korábbi elméletet, amely szerint a sertéshús időnként szerepelt Izrael népének ókori étlapján, a sertés és más élelmiszerek fogyasztásának tilalma csak évszázadokkal később, a babiloni fogságból való visszatérés után emelt második Szentély időszakában jelent meg.

A hét hónapos malacot nem vágták le, hanem véletlenül pusztult el, amikor ráomlott a mellette lévő fal és összeroppantották a hatalmas széttört cserépedények, ugyanis az i. e. 8. században valamilyen okból összedőlt az épület, ahol tartották.
Szomszédságában nagy tárolóedények és kisebb főzőedények, valamint több tucat juh, kecske, szarvasmarha, gazella, halak és madarak csontjai feküdtek, de a többi állat maradványainak nagy része égett volt, vagy levágták, vagyis az épület pusztulása előtt már megölték és megették őket.

Mindebből a régészek arra következtettek, hogy egy konyhát találhattak, ahol a malac éppen sorsára várt az épület váratlan beomlásakor. Később a házat újjáépítették és lakták egészen az i. e. 586 körüli babiloni támadásig: legalább négy szobája volt, és meglehetősen központi helyen, a város fő vízforrásaként szolgáló Gihon-forrás közelében állt.

Tisá beáv előtt: az első Szentély idején álló városfal egy hiányzó része került elő Jeruzsálemben – Kibic Magazin

Ezzel a fallal álltak szemben a babilóniaiak mielőtt elpusztították volna a várost i. e. 586-ban. Az ókori Jeruzsálem keleti védfalának maradványaira bukkantak izraeli régészek, adta hírül a Ynet. A most feltárt szakasz összeköti a fal már korábban megtalált maradványait, így az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei szerint képesek lesznek rekonstruálni, hogy pontosan hol húzódott az a fal, amely az ókori Júdea egykori fővárosát vette körül.

A sértetlenül fennmaradt malaccsontvázat koponyája alapján egyértelműen táplálékként nevelt házisertés maradványaként azonosította Lidar Sapir-Hen, a Tel Avivi Egyetem és a Steinhardt Természettudományi Múzeum archeozoológusa. A Jeruzsálem első Szentély-kori ásatásain és Júda Királyság más helyszínein az előkerült állatok maradványainak legfeljebb két százalékát teszik ki a sertéscsontok a szakember szerint.

A régészeti leletek alapján az első Szentély kori zsidóság élete nagyon különbözött a későbbi vallás megkövetelte elvárásoktól. Az izraelita törzsek hittek Jahvében, a Biblia istenében, de más istenségeket is imádtak, köztük Aserát, akiről azt gondolták, hogy Isten felesége. Bőségesen készítettek istenfigurákat és más vésett képeket is, amelyeket a Biblia elvileg tiltott.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp