Az orthodoxok szerint megnyerték az örökjáradék újraelosztásának ügyében indított pert

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Döntés született abban a perben, amelyet a MAOIH és az EMIH indított a Mazsihisz ellen egy jeruzsálemi vallási bíróságon, mert kifogásolták az örökjáradék elosztásának igazságosságát.

A Jeruzsálemi Főrabbinátus Vallási Bíróságához (bét bin) az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) nyújtott be közös keresetet, amelyben a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztásának felülvizsgálatát kérte.

Jeruzsálemi bíróságtól kéri az EMIH és a MAOIH az örökjáradék elosztásának felülvizsgálatát – Kibic Magazin

A lépés a Mazsihisz szerint példátlan a magyar zsidóság történetében. A Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Deutsch Róbert elnökölte Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) közös keresetet nyújtott be a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozatához, kérve a magyar kormány által a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztásának felülvizsgálatát, derül ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményéből.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) azonban azt közölte, hogy nem ismeri el a jeruzsálemi Bét Din joghatóságát az örökjáradék ügyében, és alperesként nem lép be a perbe.

A MAOIH elnöksége most a saját Facebook-oldalán jelentette be, hogy meglátásuk szerint a jeruzsálemi bét din az ő javukra döntött. A közlemény szerint a vallási bíróság határozata alapján az állam által kisajátított ingatlanok utáni örökjáradékot az eredeti vallási közösségek vagy azok jogutódjainak kell megkapniuk. A vallási életre kapott költségvetési forrásokat pedig leginkább vallási célokra kell fordítani, nem pedig kulturális vagy közösségi célokra.

„Az elosztás arányainak meghatározásánál figyelmembe kell venni az egyes közösségek aktivitását, illetve azok számát, akik részesülnek a hitéleti és azokat közvetlenül kiegészítő tevékenységek jótékony hatásából”

– áll a közleményben. Amennyiben korábban nem így történt, akkor újra kell tárgyalni az elosztást, és a korábbi hibás elosztást kompenzálni kell.

A jeruzsálemi bét din ezzel jogerőre emelte korábbi határozatát, amelyben arra szólította fel a magyar kormányt, hogy függessze fel a zsidó felekezetek számára a pénzeszközök kifizetését addig, amíg nem rendeződik az örökjáradék elosztása körüli vita. A MAOIH pedig indítványozni fogja, hogy a magyar állam kezdeményezzen egyeztetést a felek között.

Ezzel kapcsolatban a MAOIH közleménye szerint a perben szintén alperes magyar államot képviselő Fürjes Zoltán helyettes államtitkár velük azt közölte, hogy

a kormány figyelembe kívánja venni a bét din állásfoglalását.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a kormány nem szeretne beleszólni felekezetek közötti vitákba. A miniszter szerint úgy állapodtak meg 2011-ben az örökjáradék kérdésében, hogy a pénzt, amit a kormány a rendelkezésre bocsát, a felekezetek osztják szét egymás között.

A Mazsihisz nem ismeri el a jeruzsálemi vallási bíróság joghatóságát az örökjáradék ügyében – Kibic Magazin

Az EMIH és a MAOIH azért fordult a jeruzsálemi rabbinikus bírósághoz, mert szerintük a Mazsihisz aránytalanul nagy összegben részesül az örökjáradékból. A Mazsihisz szerint viszont a másik két zsidó felekezet a keresettel az ellehetetlenítését szeretné elérni.

A Mazsihisz álláspontja a kérdésben az, hogy „a magyar jogrend szerint egy magyar kormányhatározatról külföldi vallási bíróságok nem illetékesek dönteni, továbbá a jeruzsálemi vallási bíróság sem illetékes a diaszpórai zsidóság szervezetei felett”.

Frölich Róbert, frissen megválasztott országos főrabbi a Népszavának adott interjúban az örökjáradék ügyéről is beszélt. A főrabbi úgy véli, jobb lett volna, ha a Mazsihisz részt vesz a jeruzsálemi tárgyaláson, mert „akkor legalább halvány esélye lett volna annak, hogy érvényt szerezhetnek az igazuknak”. Frölich szerint

„az lenne az egyetlen korrekt lépés, ha a kormány nem venne tudomást a döntésről, hiszen a szekuláris államra nem vonatkozik egy vallási bíróság határozata”.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp